A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek

A Führer brit csodálója

Hitler nem sokkal Eva második öngyilkossági kísérlete előtt ismerkedett meg Unity Valkyrie Mitforddal, a 20 éves angol arisztokrata lánnyal.

Unity 1933-ben részt vett az NSDAP ötödik pártkongresszusán, és a Führer olyan nagy hatást gyakorolt rá, hogy a következő év nyarán Münchenbe utazott németül tanulni. Legtöbbször Hitler törzshelyén, az Osteria Bavaria étteremben tanulmányozta nyelvkönyveit. Néhány hónap elteltével a Führer az asztalához hívta a lányt. Fél órán át beszélgetett vele, a végén pedig a számláját is kifizette.

Az esetet követően Unity az elragadtatás hangján írt Hitlerről édesapjának: „Ez volt életem legcsodálatosabb és leggyönyörűbb [napja] (…) Azt hiszem, én vagyok a legszerencsésebb lány a világon. Számomra ő minden idők legnagyszerűbb embere.”

Hitler azonban csak politikai téren használta ki a lány rajongását. Az 1930-as évek második felében Unity a nácik lelkes propagandistájává vált, és segítségével a Führer az angol társadalom legfelső köreivel is kapcsolatba kerülhetett. Szerelmi viszony – a pletykák ellenére – valószínűleg sohasem alakult ki köztük.

Amikor azonban 1939. szeptember 3-án Nagy-Britannia hadat üzent Németországnak, Unity teljesen összetört lelkileg, és még aznap főbe lőtte magát. A kísérlet sikertelen volt, de a lány egészségi állapota már sosem lett a régi. A Führer közbenjárására – rövid berni kitérő után – hazatért Angliába. 1948-ban a koponyájában maradt golyó következtébe kialakult agyhártyagyulladásba halt bele.

A bayreuthi barátnő

Az angol születése Winifred (Wini) Wagner, a zeneszerző Richard Wagner Siegfried nevű fiának felesége is meghatározó szerepet játszott a Führer életében. A Wagner család már az 1920-as években is nyíltan támogatta a nemzetiszocialistákat. A sikertelen sörpuccs után a landsbergi börtönben raboskodó Hitlernek a legenda szerint az NSDAP helyi szervezetébe már 1922-ben belépő Wini adta azokat az írószereket, amelyekkel a rab lejegyezte a Mein Kampfot.

Bár Hitler már korábban is állandó vendége volt a Wagner család bayreuthi villájának, látogatásai szabadulása után még gyakoribbak lettek. Mivel Wini férje a férfiakhoz jobban vonzódott, mint hozzá, az asszony számára némi kárpótlást jelentett Hitlerhez fűződő szoros barátsága. Mint oly sok más esetben, valószínűleg itt is csak a Führeren múlt, hogy túllépnek-e a barátságon.

Férje 1930-ban bekövetkező halála után Wini lett a Bayreuthi Ünnepi Játékok főszervezője. A fesztivál fővédnökségét pedig a rendezvényt nagylelkűen támogató és abban remek propagandalehetőséget látó Hitler vállalta magára. Wolf – ahogy Wini szólította – gyakorlatilag a Wagner gyerekek pótpapája lett, és rendszeres levelezést folytatott velük. Az asszony sohasem felejtette el barátságukat, és még a háború után is védelmébe vette Hitlert.

1. Nem utasították volna vissza közeledését
2. Egy kellemes kora őszi emlék
3. Az unokahúg fogságában
4. Frau Hitler
5. A Führer brit csodálója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa