Kockázás, állatviadalok, lottó és totó: a szerencsejátékok története
2022. május 3. 12:10 Múlt-kor
Korábban
A szerencse és a teljesítmény frigye: a sportfogadás
Az olimpia születésével nem csak az ethosz, hanem a játékszenvedély is új szintre lépett. Az első ókori játékok hivatalosan elfogadott dátumát, Kr.e. 776-ot megelőzően is rendezhettek már sporteseményeket, de a fogadások hajnalát mégis ettől a dátumtól eredeztetjük – persze ekkor még csak egymás között tették meg tétjeiket az ókori szerencsevadászok.
Rómában már az élet-halál küzdelmekre, a gladiátorharcokra fogadott az amfiteátrumokban őrjöngő publikum, egészen addig, amíg Augustus császár a zavargások miatt be nem tiltotta a szerencsejátékot. Szemet hunyni e tevékenység fölött csak Saturnalia idején lehetett, ekkor adó sem terhelte a fogadásokat – de a nőket ekkor még kizárták a játék élvezetéből.
A keresztény tanítás hiába ellenkezett a szerencsejáték eszményével, a fogadások a középkorban virágkorukat élték. Állatviadalok, lovagi tornák, illegális „bokszmeccsek” a pórnépben és az arisztokráciában egyaránt ellenállhatatlan vágyat ébresztettek. A szerencse az uralkodókat is kísértette: közismert VIII. Henrik játékszenvedélye, aki az íjászattól a sakkig minden sportágban kiélte fogadási hóbortját.
A lóversenyek hangulata James Pollard festményén (1840-es évek)

A késő középkor és a kora újkor művészete is megörökítette a szerencsemámoros mindennapokat. Caravaggio Hamiskártyások című, 1594-es festménye a korszak egyik kiemelt alkotása, de nemcsak ő, hanem Georges de la Tour is vászonra festette a témát, korai barokk (1630-as években készült) alkotása szintén a Hamiskártyások címet viseli. Szintén ő festette meg a fény-árnyék kontrasztján alapuló Kockajátékosok című képet az 1660-as évek elején.
Az újkorban, különösen az 1800-as évektől kezdőden a lóversenyek uralták a fogadási piacot. Ennek „intézményesítése” Angliában történt meg, Harry Ogden volt az első az 1790-es években, aki különböző esélyeket (oddsokat) adott a versenyen induló lovaknak. Később már a rendezvények megkerülhetetlen alakjává vált a fogadásokat álló „könyves ember” (bookmaker, magyaros átírásban bukméker): értelemszerűen az esélyesebb ló győzelme után kisebb összeget fizetett ki a fogadónak, mintha az esélytelenebb ló hozta volna meg valakinek a szerencsét.
A bukmékerek tevékenységét idővel kiegészítette, és egyre több esetben leváltotta a totalizatőr rendszere. Míg az előbbinél tett fogadás esetén a játékosok – és a nyertesek – száma nem befolyásolta a nyereményt, addig a totalizatőri fogadásoknál a megtett összegek egy közös nyereményalap részét alkották, amelynek felosztása a többi játékos tippjeitől és a találatok számától is függött.
Játék korhatár nélkül, 1966 (Kép forrása: Fortepan/ Balla Demeter / Hegyi Zsolt jogörökös adománya)
Az újkor alkonyán egy új sportág hódította meg a sport szerelmeseinek szívét: a futball. A lóversenyhez hasonlóan nem csak a sportág, hanem az ehhez kapcsolódó fogadások is Angliából terjedtek el Európa-szerte. Ennek zászlóshajója a totó, amely a szigetországban már az 1920-as években dívott, míg Magyarországon az első szelvényeket 1947. október 5-én vehették meg a lelkes drukkerek – hivatalosan az 1948-as londoni olimpiára utazó magyar csapat anyagi támogatására.
Meghonosítására hazánkban is reklámkampány indult, országszerte kiragasztott plakátokkal, az olimpiai öt karika alatt egy diszkoszvető figurával az egyforintos érmén. Az első totószelvények ára 3 forint 30 fillér volt, a kitöltők, akiknek összesen 12 főmérkőzést és négy pótmérkőzést kellett megtippelniük, az 1-es, 2-es, netán X opciókra fogadhattak.
Az első telitalálatos szelvény birtokosa egy kispesti munkás lett, aki az akkori átlagkereset százszorosával lett gazdagabb, míg a 12-es játékforma legnagyobb nyereményét, 644 ezer forintot 1956 októberében egy targoncavezetőnek fizették ki: a férfi a forradalom napján, október 23-án tébolyultan keresett biztos helyet nyereményének. Mivel „rejtekhelyet” nem talált a kincsének, a forradalmat a legenda szerint egy kocsmában mulatta át, mielőtt örökre eltűnt volna a történelem színpadáról. (Történetét a Telitalálat című, 2003-as film örökített meg.)
A totó több átalakulás után még ma is népszerű a szerencsejátékosok körében (a hagyományos játék ma már a 13+1-es rendszer alapján készül, de számtalan kombinációt próbálhatnak ki a szerencselovagok). Konkurenciája 1997-ben lépett fel, amikor útjára indult a Tippmix, továbbá az online térből is egyre nagyobb szeletet kihasító sportfogadási módozatok.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

1956
- Mindvégig megőrizte emberségét, és a diktatúrákkal szemben is bátran fellépett Mindszenty József
- A nyilasokkal és a kommunistákkal is szembeszállt a zsarnokság ellen küzdő Mindszenty József
- A kádári megtorló gépezet nem kímélte az éppen nagykorúvá vált Mansfeld Pétert
- Meghalt Sujánszky Jenő, az 1956 előtti nemzeti ellenállás egyik vezetője
- A Nemzeti Dalt szavalva adott hitet az 1956-os forradalmároknak Sinkovits Imre
- Az 1956-os magyar menekültek karácsonya Camp Kilmerben
- Mozgóképpé alakított fotókkal kelnek életre Budapest harcokban elpusztult épületei
- Azonnal százak jelentkeztek véradásra Salgótarjánban az 1956. decemberi sortűz után
- Könnyekből víz, vízből vér: forradalmi revans az 1956-os melbourne-i vérfürdőben
- A kémia mellett a szabadságharcban is bizonyított Irinyi János 18:00
- Templomba járó katolikus volt az FBI legkártékonyabb szovjet „téglája” 16:29
- Amerikai tengerészgyalogosok helyett végül politikai ellenfele áldozatául esett a nicaraguai szabadságharcos 14:50
- Ingyen sör, káosz és tömegszerencsétlenség II. Miklós koronázásakor 10:25
- Sokkoló képekkel mutatta be Amerikának a polgárháború valóságát Matthew Brady 08:50
- Öt hét alatt született meg a korabeli Európa egyik leghaladóbb szellemű alkotmánya tegnap
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben tegnap
- Nehézségek és viszálykodás határozta meg az első magyar királynő uralkodását tegnap