2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 22
20 találat
[1]

1368. június 22.

I. (Nagy) Lajos a brassóiak kérésére elengedi a harmincadfizetést az Erdélybe jövő kereskedőknek

[2]

1384. június 22.

Mária királynő megerősíti az 1351. évi törvénykönyvet

[3]

1527. június 22.

Meghal Niccolo Machiavelli

[4]

1593. június 22.

Haszán boszniai pasa vereséget szenved Sziszeknél

Ezzel az eseménnyel veszi igazából kezdetét az ún. `tizenöt éves` háború. Az Oszmán Birodalom Buda 1541-es elfoglalása után fokozatosan szélesítette ki a Hódoltság területét. A kései utódnak úgy tűnhet, hogy Magyarországgal 1526, illetve 1541 után minden rossz megtörtént, ami egy addig szuverén, békésen fejlődő országgal egyáltalán megeshet. A kortársak azonban makacsul reménykedtek, hogy a török kiűzésével minden jóra fordulhat még. Mióta pontosabban ismerjük a "tizenöt éves háború" (1593-1606) közvetlen pusztításait és azok közvetett kihatásait, jobban értjük azt is, miért minősítette a költő Zrínyi Miklós a saját századát, a 17. századot, a "magyar romlásának századá"-vá. A 16. század végéig ugyanis nagyjában-egészében épségben fennmaradt a szervesen kialakult középkori településhálózat és vele együtt a gazdálkodási struktúra is. A "tizenöt éves háború" azonban valósággal rendet vágott a települések sorában, kivált a hódoltságban és annak peremvidékén. De kijutott a pusztulásból a korábbiakban védettebb északi megyéknek is. Mivel a központi területet addig magyarok lakták, a településpusztulás etnikai következményekkel járt: a nem magyar népek a peremterületekről befelé, az ország közepe felé mozdultak, s arányuk erősen megnőtt a - végvári háborúk által is leginkább sújtott - magyarság rovására. (Az új etnikai határok nagyjából ott alakultak ki, ahol 1920-ban - merőben más etnikai arányok közepette - a "trianoni" Magyarország határait kijelölték.) A hadi események kezdetben igen fordulatosan alakultak, de az 1596-os mezőkeresztesi csatával végérvényesen eldőlt, hogy a szövetségesek nem rendelkeznek az oszmánok kiűzéséhez szükséges haderővel. Míg tehát a 16. század magyarja némi joggal reménykedhetett abban, hogy ha az ország valamilyen csoda folytán megszabadul a töröktől, még helyrehozhatók az addigi megszállás pusztításai. A 17. századra eldőlt, hogy a Magyar Királyság immár sohasem lehet az, amivé török hódítás nélkül lehetett volna.

[5]

1671. június 22.

Az oszmánok hadat üzennek Lengyelországnak

[6]

1763. június 22.

Megszületett Étienne Nicolas Méhul francia operaszerző

A givet-i születésű művész zenéje közvetlenül Gluck hagyományaihoz kapcsolódik, és munkássága a szorosan vett drámai nyelv és az opera orkesztertechnikája terén is jelentős. 38 operát, zongoraműveket, szimfóniákat és baletteket komponált. Cherubini mellett Gluck és a romantika között vezető szerepet töltött be a francia opera történetében. Formailag megmaradt az opera-comique keretei között, de azt patetikus drámaisággal ötvözte. Méhul Párizsban hunyt el 1817. október 18-án.

[7]

1871. június 22.

Meghal Edvi Illés Pál evangélikus lelkész, költő

Rétiben született 1793. június 29-én. A soproni evangélikus líceumban és a jénai egyetemen tanult. 1863-ban megvakult, ezért lemondott 1831-től viselt nemesdömölki lelkészi hivataláról és Pestre költözött. Egyházi vonatkozású és nevelő jellegű munkáin kívül számos verse, prózai dolgozata ismert. Szorgalmazta a népdalok, népszokások és néphagyományok gyűjtését. Tevékenyen részt vett az evangélikus népiskolák kiépítésében. 1833-ben az Akadémia egy elemi tanítói kézikönyv megírására pályázatot írt ki, amit ő megnyert, s könyvét felekezetre való tekintet nélkül használhatták, az Akadémia négy alkalommal adta ki. Kéziratban maradt Dömölki krónika című munkája, amelyet a szabadságharc és az abszolutizmus éveiről írt. Az Első oktatásra szolgáló kézikönyv mellett főbb műve a Keresztyén ábécé és az Edvi Illés Pál elszórt költészetei.

[8]

1875. június 22.

Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi szerződést köt Romániával

[9]

1896. június 22.

Sziklai Zsigmond filmes engedélyt kap

A legelső `fotográfiai mutatványos` engedélyt Sziklai Zsigmond építész kapta meg. Az első magyar filmvetítéseket már korábban, június 13-án megkezdte a budapesti Sugár (ma: Andrássy) út egyik üzlethelyiségében. Első filmje a millenniumi ünnepségek eseményeit örökítette meg.

[10]

1898. június 22.

Megszületett Erich Maria Remarque német regényíró

Osnabrückben született, majd 1916-ban, tizennyolc évesen került az I. világháború nyugati frontjára, ahol többször is megsebesült. A háború vége után versenyautó-vezetőként és sportújságíróként is dolgozott. 1929-ben jelent meg Nyugaton a helyzet változatlan című regénye, mely azonnal a XX. század egyik legnagyobb könyvsikerévé vált. A cím a hadijelentések száraz tárgyszerűségét idézi, a regény maga pedig egy objektív-szenvtelennek nevezhető híradás azoknak a katonáknak a mindennapjairól, akik számára megszűnt a múlt és nem létezhet a jövő, csak a lövészárok jelene, s vele a háború kegyetlen és értelmetlen szenvedései. Az író 1931-től Svájcban élt. A nácik a katonai becsület meggyalázásával vádolták, majd 1938-ban német állampolgárságától is megfosztották. Külföldi tartózkodásából így lett emigráció. 1939-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol 1947-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. 1948-tól 1970. szeptember 25-én bekövetkezett haláláig ismét Svájcban élt. Számos regényt írt, amelyekben társadalmi hangulatkép formájában dolgozta fel a német köznapi történelemnek az I. világháborútól a II. végéig terjedő időszakát. Ismert műve még az emigránsok sorsáról szóló A diadalív árnyékában.

[11]

1906. június 22.

Megszületett Anne Morrow Lindbergh amerikai pilóta, írónő

1927-ben találkozott Lindbergh-gel, röviddel azután, hogy a pilóta a világon első ízben egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. Charles mindjárt az első randevún repülni vitte. Két évvel később összeházasodtak és ő lett 1930-ban az első amerikai nő, aki pilóta-jogosítványt kapott. 1930. április 20-án a házaspár transzkontinentális gyorsasági rekordot állított fel, amikor 14 óra és 45 perc alatt tették meg repülőjükkel a Los Angeles-New York távolságot. Anne akkor már héthónapos terhes volt. Lindberghék 1935-ig számtalan bemutatót tartottak, hogy propagálják a repülést, mint biztonságos és kényelmes utazási eszközt. 1934-ben Anne Morrow Lindbergh - ugyancsak első nőként - kapta meg az amerikai Nemzeti Földrajzi Társaság aranyérmét. Charles és Anne Lindberghnek összesen hat gyermeke született. 1932-ben az egész világot bejárta első gyermekük elrablásának és meggyilkolásának szomorú szenzációja. Íróként tizenhárom könyvet, naplókat, esszéket, regényeket és verseket jelentetett meg. 2001. február 7-én halt meg Passumpsic-ban.

[12]

1911. június 22.

Királlyá koronázzák V. Györgyöt, Nagy-Britanniában

[13]

1913. június 22.

Megszületett Weörös Sándor költő, író és műfordító

A szombathelyi születésű művész a pécsi tudományegyetem jogi, földrajzi és történelmi, majd filozófiai, esztétikai tanulmányokat folytatott, 1941 és 1950 között Pécsett, Székesfehérvárott és Budapesten különböző könyvtárakban dolgozott. Az 1940-es években társszerzőként tevékenykedett a pécsi Sorsunk című újságnál. Első verseivel az 1920-as évek végén jelentkezett. 1934-ben jelent meg első verses kötete Hideg van címmel. 1947-ben költözött Budapestre, később ösztöndíjjal a római Collegium Hungaricumba ment. Hazatérte után, az ellene irányuló - világszemlélete miatti - támadások következtében 1949-től hét éven át csak gyermekversei és műfordításai jelentek meg. 1956-ban A hallgatás tornya címmel adták közre az előző évtizedekben írt verseiből összeállított válogatást. Műfordítói munkássága a költészet szinte valamennyi területére és korszakára kiterjedt, de különösen vonzódott az antik kultúrák, a keleti irodalom felé. Költészete kezdetben a Nyugat lírikusainak hatását mutatta, és maradandó befolyása volt rá Babits Mihálynak és Füst Milánnak. Felfogására Hamvas Béla is hatott, ahogy a keresztény és a platoni szemlélet. Sokoldalúságát bizonyítja a Psyche című versgyűjteménye, amelyből Bódy Gábor készített filmet Nárcisz és Psyche címmel. Írt mesejátékokat, oratóriumdrámát és egyfelvonásos drámai költeményt is. Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott: műveivel a magyar fordításirodalom élvonalába emelkedett. Budapesten hunyt el 1989. január 22-én.

[14]

1940. június 22.

Franciaország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a németek előtt

[15]

1941. június 22.

Németország megtámadja a Szovjetuniót

A `Barbarossa-terv` alapján 150 német hadosztály lépte át rajtaütésszerűen a szovjet határt, hogy a tervezett villámháborúval még a tél beállta előtt megsemmisítse a Vörös Hadsereget. Hitler céljai politikai agitációjának kezdete óta arra irányultak, hogy az általa gyűlölt bolsevizmust legyőzze és a német életteret Kelet felé kibővítse. Hitler a Szovjetunió európai részének elfoglalására törekedett, s a Német Birodalom egyfajta gyarmataként kívánta azt kezelni: lakóit és kincseit (gabona, olaj, mangánérc) gátlástalanul kizsákmányolni. Parancsot adott arra, hogy a háborút a legkíméletlenebb keménységgel folytassák, Kiadta az ún. `Komissarbefehl`-t, (biztosokra vonatkozó parancsot), amely elrendelte, hogy a Vörös Hadsereg valamennyi politikai biztosát meg kell ölni. Folyamatosan feltöltötték azokat az SS-egységeket (Einsatzgruppen = akciócsoportok), amelyeket a zsidók és a Szovjetunió polgári lakossága ellen vetettek be. A szovjet kormányt a német támadás időzítése meglepetésszerűen érte, noha tudomása volt Hitler háborús előkészületeiről. A Vörös Hadsereg visszavonul; a német csapatok meghódítják a baltikumi területeket, bekerítik Leningrádot. Decemberben azonban Moszkva előtt megállították a német előrenyomulást.

[16]

1951. június 22.

Felrobban a Dömös gőzhajó

A Mohács és Budapest között közlekedő, Dömös nevű hajó Fajsznál világháborús aknára futott, amely felrobbant, majd a kazánok robbanása után elsüllyedt. A hajón utazó, a budapesti piacra igyekvő mohácsi kofák nagy számban vesztek oda. Egy ötven fős kiránduló gyerekcsoport is elpusztult. A hajó másodkapitánya hetekkel a baleset után halt bele sérüléseibe. Az áldozatok számáról ma sem tudni semmit, a korabeli - sikerekre orientált - sajtó mindössze két halottról és néhány sebesültről emlékezett meg. 50 év alatt semmilyen emlékmű nem került a fajszi Duna-partra.

[17]

1958. június 22.

Felavatják a martonvásári Beethoven Múzeumot

1800-1806 között - a Brunszvik család vendégeként - több alkalommal hosszabb időn át Martonvásáron tartózkodott Ludwig von Beethoven, akinek számos alkotása fűződött a martonvásári kastélyhoz és parkhoz. A halhatatlan zeneszerző emlékére 1958. június 22-én az egykori Brunszvik-kastély földszintjén Beethoven múzeumot avattak, amelyben számos Beethovenre utaló dokumentumot állítottak ki, és itt helyezték el Ivan Mestrovic horvát szobrászművész Beethoven-szobrát is. A parkban 1960-ban felavatták a Beethoven-hangversenykertet.

[18]

1976. június 22.

Meghal Csík Tibor, olimpiai bajnok ökölvívó

Jászberényben született 1927. szeptember 2-án. 1946-ban nyert először országos bajnokságot pehelysúlyban, majd harmatsúlyban is első lett. Az 1948. évi londoni olimpián öt győztes mérkőzés után - meglepetésre - a harmatsúly olimpiai bajnoka lett. 1949-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon ugyancsak harmatsúlyban győzött. 1946-49 között háromszor szerepelt a válogatott csapatban. Ezután eltávolodott a sporttól. Újpesten dolgozott, majd az 1956-os forradalomban való részvétele miatt külföldre menekült. Előbb Európában élt, később Ausztráliában telepedett le. Kellő nyelvtudás híján alkalmi munkákból, nehéz körülmények között élt. Sydneyben temették el.

[19]

1981. június 22.

Az iráni parlament felmenti az elnököt

Az iráni parlament `politikailag alkalmatlannak` minősíti Abul-Hasszan Baniszadr köztársasági elnököt, felmenti hivatala alól, és letartóztatását követeli. Baniszadrnak sikerül elrejtőznie és Franciaországba szöknie. Baniszadr liberális magatartása nem egyeztethető össze Khomeini ajatollah politikájának tradicionalista iszlám elveivel. Bukása a lakosság széles köreiben szertefoszlatja az iszlám forradalomhoz fűzött reményeket. A rezsim egyre inkább radikális ideologikus diktatúrává válik.

[20]

1993. június 22.

Hatályba lépt az ombudsman törvény

1993. június 1-jén - kétharmados törvényként - fogadta el az Országgyűlés az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról (ombudsmanról) szóló törvényt, amely június 22-én lépett hatályba. Eszerint az ombudsman feladata, hogy `az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen`. Ombudsmant a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választ, kétharmados többséggel. Az első állampolgári szóvivők - több törvénymódosítás után - 1995. július 1-jén kezdték meg munkájukat.

Bezár