Kockázás, állatviadalok, lottó és totó: a szerencsejátékok története

Sorsdöntő pillanatok – lottósorsolás 1969-ben (Kép forrása: Fortepan/ Chuckyeager tumblr)

Nem újkori szenvedély

A játék élvezete nem újkori találmány. Az emberi elmébe genetikailag kódolt versengésnek a szerencsejáték egy olyan formája, amelynek során a végeredmény bizonytalan, ám a „jó” kimenetel dicsőséggel és óriási adag adrenalinlökettel kecsegtet.

A játékelmélet meghatározása alapján ez a szórakozási forma zéró összegű játék, mert az interakcióban nem kap szerepet a kooperáció, a „győztes” csak a fogadótárs vagy – ma már – egy fogadóiroda kárára juthat hozzá nyereményéhez.

A bonyolult kelléktárat nem igénylő szerencsejátékokat már az őskorban is űzték, erről árulkodnak a régészek felfedezései kockaszerű tárgyakról és barlangrajzokról. Az örökség az ókorban élt tovább, a Hellász aranykoráig visszavezethető rulett ősével már görög katonák is játszottak: a több cikkelyre osztott pajzsot kardhegyen pörgetve tehették meg tétjeiket, majd a győztes pozíciót eltaláló katona örvendhetett nyereményének.

Édouard Joseph Dantan festménye a diszkoszvetőről

A kenó eredetére utaló nyomok egészen az ókori Kínáig vezetnek vissza. A játék már a Han-dinasztia idején, a Kr. e. 3. század végén nagy népszerűségnek örvendett, és gyakran „fehér galamb játék” néven hivatkoztak rá, mivel a nagy távolságok miatt postagalambokkal értesítték a győzteseket. A bevételeket nem dorbézolták el, a fogadók vagyonának egy részét a kínai nagy fal építésére fordították.

Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.

A craps, és annak középkori őse a hazard (ha valaki hazardírozik, mindent kockára tesz – szintén árulkodó kifejezés –, és vakmerő, felelőtlen döntése nyomán akár egész vagyonát elveszítheti) egy angol kockajáték volt, amelyről az első feljegyzést az angol nyelven elsőként alkotó költő, Geoffrey Chaucer készítette a 14. században megjelent Canterbury mesék című művében.

A nagy világvallások ugyan igyekeztek megakadályozni a szerencsejáték térhódítását, de szankciókat nem írtak elő, a Korán is „csak” óva intett az ördögi tevékenységtől: „A bor, a szerencsejáték […] a sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt. A sátán a bor és a szerencsejátékok által csupán ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöttetek."

A Biblia nem tért ki a szerencsejátékokkal kapcsolatos szokásokra, de határozottan szót emelt a pénz szeretete és a meggazdagodás ellen. Ennek ellenére a sorsvetés a kereszténységben sem tabu, az apostolok is így választották ki Júdás utódját.

1. Nem újkori szenvedély
2. A szerencse és a teljesítmény frigye: a sportfogadás
3. 1:44 millióhoz

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”