650 éven át látta el élelemmel Spanyolország bronzkori városait néhány termékeny völgy
Egy négyezer évvel ezelőtti bronzkori kultúra étrendjét és földművelési stratégiáját rekonstruálták izotópelemzéssel osztrák és német tudósok, 75 ember maradványait alapul véve.
Az Ibériai-félszigeti El-Argar kultúra társadalma komplex településeken élt, temetkezési helyeinek és falvainak elrendezése erősen hierarchikus társadalomról árulkodik.
Nagyrész a környező földeken termett gabonát fogyasztották, de az elit több húst evett, legalább is a kultúra fénykorában. Analizálták kutyáik, marháik, juhaik, kecskéik és sertéseik és szarvasok csontmaradványait, valamint elszenesedett árpa- és búzamagvakat is.
Az El-Argar kultúra Kr. e. 2200 körül bukkant fel, nagyjából 2500 négyzetkilométert foglalt magában az Ibériai-félsziget délkeleti részén, 650 év elteltével ért véget.
Az El-Argar-emberek az egyik első államszerű társadalmat alkották. Készleteik és raktáraik voltak, valamint középületeik is, amelyeket valószínűleg igazgatásra építettek. A sziklás dombokon azonban se földművelésre, se állattenyésztésre nem volt lehetőség, ezért az élelemnek a völgyekből kellett érkeznie.
Ez is érdekelhet
Az izotópvizsgálat eredményei igazolták a feltételezést: a mérési értékek nagy szórása azt mutatja, hogy a felhalmozott készletek különböző termesztési helyekről származtak, és megerősíti, hogy a korai városi települések ellátásáról a környező vidék földművesei gondoskodtak.
A gyerekeket másfél-kétéves korukig szoptatták. Az idők folyamán az állati eredetű táplálék aránya csökkent a két település népének étrendjében, ami a kutatók szerint az erőforrások túlhasználatára, az ellátás romlására utalhat, ami hozzájárulhatott az El-Argar-kultúra társadalmi-politikai szerkezetének hanyatlásához.
