Ferenc József, Titánia lovagja

A költői vénával is megáldott Erzsébet királyné verseiben Titániának nevezte magát, Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának tündérkirálynője után. A Gödöllői Királyi Kastély 2008-tól Titánia lovagjai címmel kiállítás-sorozat keretében mutatja be a hozzá közelálló férfiakat − idén a férjet, Ferenc József osztrák császárt és magyar királyt.

A harmadik lovag

A Gödöllői Királyi Kastély elsőként a Sisire leginkább hasonlító, szellemi örökségét továbbvivő fiának állított emléket, aki reménytelenül vágyott anyja aggódó figyelmére és elismerésére, amit csak tragikus halála után kapott meg. A Rudolf – a reményvesztett imádó című tárlat 2008-ban nyílt meg, a trónörökös születésének 150. évfordulója alkalmából.

2009-ben a második „lovag”,  A lángoló zseni – gróf Andrássy Gyula került sorra. Andrássy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ezredese, diplomata és világfi, aki Deák mellett az osztrák-magyar kiegyezés létrehozója, a 19. század egyik legjelentősebb magyar politikusa volt. Erzsébet igaz barátja lévén, azon kevesek egyike volt, akinek tanácsait a királyné meghallgatta, és sok esetben meg is fogadta.

A harmadik „lovag” 2014-ben a férj, Ferenc József osztrák császár és magyar király lesz. A Kastély ezzel a kiállítással kapcsolódik az idei központi centenáriumi évhez, illetve Gödöllő városa által „A Régi Ház, 1914-2014. Kezdet és vég” címmel meghirdetett idei tematikus évhez. A tárlaton központi elemként azt a folyamatot kívánják bemutatni, miként változott a magyarok Ferenc József-képe, a császár/király személyének megítélése a hosszú uralkodása folyamán.

Egész élete és hosszú uralkodása szempontjából rendkívül meghatározó volt Ferenc József neveltetése. Ifjúságára döntő hatással volt anyjával, Zsófia főhercegnővel való igen szoros kapcsolata. Az anyja által választott tanárok, példaképül szolgáló személyek (elsősorban katonák) egész későbbi életére hatást gyakoroltak. A tizenhárom éves főherceg 1843 szeptemberében járt először Magyarországon. Első benyomásai között a tájra, a természeti környezetre vonatkozó megállapításai vannak többségben − legalábbis fennmaradt naplója tanúsága szerint. Ezt az életszakaszt mutatja be a Rudolf-szárny első terme.

Neveltetése miatt Ferenc József az 1848/49-es magyar szabadságharcban a rebellis nemzet uralkodójával szembeni lázadását látta. 1848. december 2-án, alig 18 évesen került a Habsburg Birodalom trónjára, saját ítélete még nagyrészt a környezetének – leginkább édesanyjának – értékrendjét tükrözte. Mindezt a következő kiállítóterem az uralkodó és alattvalói világának szembeállításával érzékelteti.

Hadúr és mecénás

Ferenc József reprezentációs körútjain ismerkedett meg népeivel, első jelentős magyarországi látogatására már 1852-ben sor került. Az utazások komoly előkészületeket igényeltek. A helyi hatóságok fogadóbizottságokat szerveztek, díszkapukat állítottak, feldíszítették városukat. Az uralkodói látogatásokra a környékbeli településekről ezerszám özönlöttek az emberek, hogy láthassák Ferenc Józsefet. 1857-ben a császár feleségével, Erzsébettel jött az országba, aki már ekkor meghódította a magyarok szívét. Később szerepet vállalt az uralkodó és a nemzet közötti kapcsolat enyhítésében, szorosabbra fűzésében, az 1867-es kiegyezés megkötésében. A harmadik terem tárgyai ennek a folyamatnak az állomásairól tanúskodnak.

Az 1867. június 8-i koronázás alkalmával az uralkodópár a nemzettől a gödöllői kastélyt és a környező birtokait kapta ajándékba. A királyi család a magyar fővároshoz közeli vadászkastélyban felszabadultan érezhette magát. Lóversenyeket és vadászatokat, sőt, angol mintára falkavadászatokat is rendeztek, melyekre meghívták a magyar arisztokrácia legjelentősebb képviselőit. Az uralkodó és Magyarország kapcsolatának alakulására, az 1849-et követő ellenérzések oldódására ezek az 1867 utáni hosszabb-rövidebb idejű személyes tartózkodások jelentős hatással voltak. A negyedik teremben a családra vonatkozó emlékek és a gödöllői tartózkodások dokumentumai kapnak helyet.

Ferenc József egész életében a hadsereget tartotta legfőbb támaszának, ha tehette, személyesen vett részt a hadgyakorlatokon. Uralkodói státuszának megőrzése és erősítése céljából fontosnak tartotta a hagyományok megtartását, a reprezentációt. Királyként saját vagyonából mecénási tevékenységet is folytatott, pl. vásárolt a budapesti Országos Képzőművészeti Tárlat kiállításain. A dualizmus korában hatalmasat fejlődött az ország, a főváros, Budapest ekkor nyerte el ma is ismert arculatát. A legnagyobb terem a 19. század végi sokrétű, megváltozott király-képnek ered a nyomába.

Az idősödő császár

Az agg uralkodó egy 19. századi illúzió foglyaként, országa és családja védelmezője szerepében lépett háborúba Szerbiával, nem sejtve, hogy döntésével addig nem tapasztalt méretű és pusztítású világégést indít el. A háborút jelképező tárgyak ezért csak a népeihez atyailag viszonyuló királyt és hűséges népeit idézik meg, a világháború valóságának bemutatására – Ferenc József sajátos nézőpontját szem előtt tartva – nem vállalkoznak.

A Gödöllői Királyi Kastély kiállítása I. Ferenc József életútjának csupán egy-egy mozzanatát mutatja be, a király és Magyarország kapcsolatát hangsúlyozza. A kiállításhoz audioguide-ról meghallgatható, a termek tematikájához kapcsolódó történet-füzér készül. A korabeli sajtóból, visszaemlékezésekből és személyes levelekből álló összeállítás az uralkodót mint embert hozza közel a látogatóhoz.

Sokrétű kiállítás

A kiállítás helyszíne a Rudolf-szárny emeleti teremsora. Az IT eszközök és interaktív elemek a kiállításba integrálva jelennek meg. A két korábbi kiállítás mintájára teljes tárgylista és tanulmányokat tartalmazó kétnyelvű katalógus is készült. A vendégek a feliratokat és magyarázó szövegeket két nyelven, magyarul és angolul olvashatják.

A kiállításba integrált múzeumpedagógiai eszközök és IT elemek segítenek a téma aktív felfedezésében. A gyermekkort bemutató szoba gyermek méretű forgatható kockakirakó oszlopa például négy 19. századi fegyvernem egyenruháját jeleníti meg. A játék a terem egyik festményén szereplő ólomkatonák stílusában készült el.

A kiállításon helyet kap néhány olyan mozgóképes dokumentum is, amely kapcsolódik Ferenc Józsefhez − például Károly trónörökös esküvője, melyen az agg uralkodó is részt vett, vagy Ferenc József temetésének filmfelvétele.

Az időszaki kiállítás 2014. május 30. és szeptember 28-a között tekinthető meg a Gödöllői Királyi Kastély Rudolf-szárnyában.