Nem mindig hatottak Churchill beszédei
2013. augusztus 29. 09:10
Egy brit történész megkérdőjelezte azt a közkeletű vélekedést, amely szerint Winston Churchill brit kormányfő háborús beszédei mindig lelkesítően hatottak volna a világháborútól elcsigázott angolokra.
Korábban
Richard Toye kormányzati dokumentumokat, felméréseket és naplókat olvasott át, hogy felmérje, hogyan fogadta Nagy-Britannia és a világ közvéleménye a britek háborús miniszterelnökének nagy ívű, ma is sokat idézett beszédeit. A történész kiemelte, hogy Churchill korai előadásai „egyáltalán nem ismertek”, sőt az 1940. június 18-án elhangzott Their finest hour című beszéd idején állítólag az emberek többsége szerint egyenesen részeg volt az italt köztudottan soha meg nem vető politikus (erről itt és itt olvashat).
Toye, az Exeteri Egyetem történelem tanszékének oktatója elismeri, hogy volt olyan pillanat, amikor Churchill izgatottságot és lelkesedést váltott ki az emberekből, de sokszor csalódottságot okozott és kritikát vont maga után egy-egy nagy hatású beszéd. „Kevés bizonyíték van arra, hogy döntő változás állt volna be a britek magatartásában a háborús erőfeszítést illetően” – fogalmazott a történészprofesszor.
Toye úgy látja, az, hogy a beszédeket eltérően fogadták, a kanonizált nemzeti mítosz „maszatolta” el: a kutató erre a következtetésre az után jutott, hogy megvizsgálta a Mass Observation nevű társadalomkutató szervezet birtokában levő naplókat, amelyekben arra kérték az embereket, hogy mondják el véleményüket a körülöttük levő személyekről, de Toye megvizsgálta a háborús, 1946-ig fennálló Információs Minisztérium (MOI) belső hírszerzési (Home Intelligence Division) anyagait is.
Az angolok – Toye kutatása szerint – csak a beszédek egy részével voltak elégedettek, és gyakran megváltoztatták véleményüket egy-egy újsághírt olvasva vagy másokkal beszélgetve. Churchill egyébként maga fogalmazta meg írásait, legtöbbjüket chartwelli (Kent megye) otthonában. Toye új könyvében kifejti, hogy Churchill mindig a kormány tanácsainak megfelelően, a kabinet nézeteihez igazítva írta meg azokat.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Mussolini
- A diktátor veje
- A Római Birodalomról szőtt álmával együtt hullott a porba Benito Mussolini
- Nem egyszer kijátszotta a halált, végzetét mégsem kerülhette el Mussolini
- Etiópia meghódításával másfél évezred után újra császár uralkodott Rómában
- A háborús kudarcok hatására saját pártja is Mussolini ellen fordult, a németek bábjaként érte a vég
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- Számos merényletet túlélt Mussolini, akit még a kórházból is kibombáztak
- „Ne hidd, hogy vak vagy bolond voltam” – Donna Rachele, az olasz diktátorné
- Új Római Birodalomról álmodozott, egy benzinkút tetejére akasztva végezte Mussolini
- Még Jelačićot is lenyűgözte a női honvédtiszt, Lebstück Mária 13:20
- Százéves fennállását ünnepli a Corvin mozi 11:50
- Izgalmas korrajz a XVIII. századi Debrecenről egy angol utazó tollából 08:55
- Fogadásból alig négy nap alatt írta meg első, egyszerre trágár és költői drámáját Bertolt Brecht tegnap
- Emberséget hozott a haláltáborba a „szeretet mártírja” tegnap
- Buda és Pest szívét összeforrasztotta, de a magyar nemesi címet visszautasította Clark Ádám tegnap
- 50 millió összetört edényből jött létre Róma egyik dombja tegnap
- Tudatlanságból született mestermű: a Ben-Hur 2022.08.13.