Gyulafehérvár ellen tiltakozott a kolozsvári ellen-nemzetgyűlés
2013. július 25. 10:46 Páll-Szabó Ferenc
Korábban
A rendelet
Mialatt a gyűlés az Iparos Egylet termeiben folyt, a téren összegyűlt mintegy ötvenezres tömeg (kezdetben kétszázezer emberre számítottak, de nagyon sokan nem érkezhettek meg, mivel a román hadsereg elfoglalta a Kolozsvártól keletre és északkeletre található településeket, megakadályozva a magánvonatok érkezését ebből az irányból. Így is az első híradások százhúszezer résztvevőről szóltak, nyilvánvalóan azért, hogy túlszárnyalják a gyulafehérvári nemzetgyűlés – feltételezett, hivatalos adatok nincsenek - százezer résztvevőjét), amely azt követelte, hogy a szónokok hozzájuk is intézzenek beszédet.
Ennek eleget téve, az erkélyen rövidesen megjelent Újhelyi Ferenc, Vincze Sándor, Apáthy István, Sándor József, dr. Janovics Jenő és Gheorghe Avramescu és beszédet intéztek a jelenlevőkhöz.
Két nappal később, a karácsony előtti nap délelőttjén a román csapatok bevonultak Kolozsvárra, ahol dr. Haller Gusztáv utolsó magyar polgármester fogadta őket. Ezen a napon jelent meg a „Keleti Újság” első száma. A vezércikk így fejezi ki a magyarság lelkiállapotát: „Fehér zászlóval állunk előtted, Ismeretlen Végzet...”
Kolozsvár megszállását követően Constantin Neculcea tábornok kilenc pontot tartalmazó rendeletet tett közzé: minden hivatal mellé tiszteket rendelt, a fegyvereket három nap alatt be kellett szolgáltatni, estétől hajnalig tilos volt az utcán járni, háromnál többen nappal sem járhattak együtt, a színházak folytathatták működésüket (1919 januárjában majd áprilisában rövid ideig bezáratták) továbbá Budapest felé utazni csak katonai engedéllyel lehetett, minden sajtótermék cenzúra alá esett, a sorozásra vonatkozó híreket alaptalanoknak tekintették, akik nem rendelkeztek Kolozsváron állandó lakhellyel, három nap alatt kötelesek voltak elhagyni a várost.
A Romániához csatolt németség Iuliu Maniu ígéretében bízva a Romániával való egyesülés mellett foglalt állást. Később azonban a legnagyobb szász társadalmi egyesület tiltakozott Erdély elszakítása ellen, és kijelentette, hogy Erdélyt továbbra is Magyarországhoz tartozónak tekinti. Volt-e valami eredménye a kolozsvári nemzetgyűlésnek? Gyakorlati jelentősége semmiképpen, úgy ahogy a gyulafehérvári nemzetgyűlés is a román hadsereg erdélyi bevonulása nélkül nem ért volna semmit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 20:20
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt 17:05
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás 14:20
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál 13:20
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát 11:20
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma 09:50
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket 09:05
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először tegnap