2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Gyulafehérvár ellen tiltakozott a kolozsvári ellen-nemzetgyűlés

2013. július 25. 10:46 Páll-Szabó Ferenc

A rendelet

Mialatt a gyűlés az Iparos Egylet termeiben folyt, a téren összegyűlt mintegy ötvenezres tömeg (kezdetben kétszázezer emberre számítottak, de nagyon sokan nem érkezhettek meg, mivel a román hadsereg elfoglalta a Kolozsvártól keletre és északkeletre található településeket, megakadályozva a magánvonatok érkezését ebből az irányból. Így is az első híradások százhúszezer résztvevőről szóltak, nyilvánvalóan azért, hogy túlszárnyalják a gyulafehérvári nemzetgyűlés – feltételezett, hivatalos adatok nincsenek - százezer résztvevőjét), amely azt követelte, hogy a szónokok hozzájuk is intézzenek beszédet.

Ennek eleget téve, az erkélyen rövidesen megjelent Újhelyi Ferenc, Vincze Sándor, Apáthy István, Sándor József, dr. Janovics Jenő és Gheorghe Avramescu és beszédet intéztek a jelenlevőkhöz.
Két nappal később, a karácsony előtti nap délelőttjén a román csapatok bevonultak Kolozsvárra, ahol dr. Haller Gusztáv utolsó magyar polgármester fogadta őket. Ezen a napon jelent meg a „Keleti Újság” első száma. A vezércikk így fejezi ki a magyarság lelkiállapotát: „Fehér zászlóval állunk előtted, Ismeretlen Végzet...”

Kolozsvár megszállását követően Constantin Neculcea tábornok kilenc pontot tartalmazó rendeletet tett közzé: minden hivatal mellé tiszteket rendelt, a fegyvereket három nap alatt be kellett szolgáltatni, estétől hajnalig tilos volt az utcán járni, háromnál többen nappal sem járhattak együtt, a színházak folytathatták működésüket (1919 januárjában majd áprilisában rövid ideig bezáratták) továbbá Budapest felé utazni csak katonai engedéllyel lehetett, minden sajtótermék cenzúra alá esett, a sorozásra vonatkozó híreket alaptalanoknak tekintették, akik nem rendelkeztek Kolozsváron állandó lakhellyel, három nap alatt kötelesek voltak elhagyni a várost.

A Romániához csatolt németség Iuliu Maniu ígéretében bízva a Romániával való egyesülés mellett foglalt állást. Később azonban a legnagyobb szász társadalmi egyesület tiltakozott Erdély elszakítása ellen, és kijelentette, hogy Erdélyt továbbra is Magyarországhoz tartozónak tekinti. Volt-e valami eredménye a kolozsvári nemzetgyűlésnek? Gyakorlati jelentősége semmiképpen, úgy ahogy a gyulafehérvári nemzetgyűlés is a román hadsereg erdélyi bevonulása nélkül nem ért volna semmit.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár