Ki találta fel a kereket?
2012. március 6. 12:49

Igen sokat kellett várni a kerék feltalálására, amire i.e. 3500 körül, valószínűleg a mai Ukrajna területén került sor. Az ok az ácsmesterség elhúzódó kialakulásában keresendő.
Korábban
A kerék a „primitív technológia” egyik legnagyobb hatású találmánya, de i.e. 3500-ig kellett várni, mire az egyik éles eszű feltaláló előállt vele. Ebben az időben az emberiség már használta a csatornákat, ötvözte a fémeket és olyan bonyolult hangszereken játszott, mint amilyen a hárfa.
Nem az volt a nehéz, hogy olyan hengert állítsanak elő, amely az élén gurulva halad; a trükk abban állt, hogy ezt stabillá kellett varázsolni. „Ennek lényege a kerék-tengely koncepciója volt” – mondta el David Anthony, a Hartwick College antropológusa, a Ló, a kerék és a nyelv című könyv szerzője. A stabil tengely és a forgó kerék titka abban állt, hogy előbbinek szinte tökéletesen simának és kereknek kellett lennie, ahogyan a kerekek középpontjában levő lyukaknak is. Máskülönben súrlódások nehezítették a kerék forgását, ráadásul a tengelynek kényelmesen kellett elférnie a lyukakban, hogy a forgás szabadon történjen.
Bárki találta is fel a kereket, sok fára volt szüksége, valamint fémeszközökre a lyukak és a tengelyek elkészítéséhez. Anthony szerint az, hogy a kereket csak ilyen későn találták fel, az ácsmesterség kialakulásának viszonylag kései időpontja miatt történt, mivel csak i.e. 4000 körül terjedt el a bronzvéső használata.
A tudomány jelenlegi állása szerint a kereket egy időben, egy helyen találták fel. Onnantól kezdve viszont szélsebesen terjedt el Eurázsiában és a Közel-Keleten; olyannyira, hogy szinte lehetetlen megmondani, ki és hol állt elő vele. Az első, szekereket ábrázoló képek Lengyelország területéről és az eurázsiai sztyeppékről származnak, ezért valószínűleg ez lehet – s nem Mezopotámia, a mai Irak – az a régió, ahol az első kerék is megszületett.

Asko Parpola finn indológus szerint a nyelvi források egyértelműen azt mutatják, hogy a „tettest” a mai Ukrajna területén megtelepedett tripolje kultúra képviselői között kell keresnünk. A kutató szerint erre utal az is, hogy számos miniatürizált, gyermekjátéknak használt "szekérmodell" ismert a kultúrából.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Halálos balesetek hatására állította le Amerika két világháború közötti lég-anyahajó programját 14:17
- Eddig nem vizsgált középkori kódexre bukkantak Kolozsváron 13:23
- Ma már felnőtteknek szóló módokon is rémisztget a Mikulást kísérő krampusz 08:20
- Rövid élete alatt 240 órányi zenét komponált az utolérhetetlen géniusz, Mozart tegnap
- Kabos Gyula amerikás évei tegnap
- Váratlanul érte a németeket a Moszkvát védő szovjet sereg ellentámadása tegnap
- A hangját vetette be a nácik ellen a háború alatt Marlene Dietrich tegnap
- Budapesten tanácskoznak a múzeumok jövőjéről az etnográfia nemzetközi képviselői tegnap