Ókori szobrok segíthetik Imhotep sírjának megtalálását

Egy újonnan publikált egyiptológiai elemzés friss támpontokat szolgáltat a Dzsószer fáraót szolgáló legendás építész, Imhotep máig ismeretlen sírjának lokalizálásához. A kutatás eredményeit és a feltárt kőszobrok vizsgálatát a The Journal of Egyptian Archaeology című tudományos folyóirat közölte a napokban. Bár a leletek közvetlenül nem nevezik meg a tisztviselőt, a régebbi korokból származó tárgyak sűrűsége a szakkarai nekropolisz északi része felé irányítja a szakemberek figyelmét.

A szóban forgó műalkotásokra a Dzsószer-piramistól északra fekvő Teti-temető területén bukkantak rá a régészek. Az egyiptomi hatóságok egy 2025 tavaszán bejelentett ásatás során tárták fel Uszerefré masztabáját, aki az 5. dinasztia idején uralkodó Uszerkaf fáraó fia volt.

A temetkezési helyszínen a feltárók egy masszív, rózsaszín gránitból faragott áljtót is találtak, amelyen a herceg címei olvashatók. A sírkamrában emellett egy szokatlan szoborcsoport is előkerült, amely az évszázadokkal korábban élt Dzsószer fáraót, annak feleségét és tíz lányát ábrázolja.

A tanulmány szerzője, Záhi Havássz egyiptológus két további gránitszobrot vizsgált meg részletesen a sír leletanyagából. Az egyik egy fekete gránitból készült alkotás, amely egy Tep-em-anh nevű papot nevez meg, míg a másik, szürke gránitból faragott figura egy Ajim-ren-hep nevű tisztviselőt ábrázol. Utóbbi alak címei között az Elkab hercege és a főbírói rang is szerepel. Bár a szobrok egy 5. dinasztiabeli sírból kerültek elő, Havássz az anyaghasználat, a formai jegyek és a feliratok alapján egyértelműen a korábbi, 3. dinasztia időszakára datálja azokat.

A kutató érvelése szerint a fekete gránitszobor a papsági és adminisztratív címek egyik legkorábbi ismert példáját őrizte meg, amelyeket később az 5. dinasztia idején is széles körben alkalmaztak. Az egyiptomi turisztikai és régészeti minisztérium előzetes vizsgálatai arra utalnak, hogy a teljes szoborcsoport eredetileg a Dzsószer-piramis közelében állhatott, és csak évszázadokkal később vitték át Uszerefré sírjába.

Havássz úgy véli, hogy a 3. dinasztiából származó tárgyak szokatlan koncentrációja Észak-Szakkara területén erős alapot szolgáltat Imhotep sírjának felkutatásához. A szakember szerint a régebbi emlékek jelenléte szorosan összefügghet az ókori építész máig rejtett temetkezési helyével.

Imhotep a Kr. e. 27. században uralkodó Dzsószer fáraó udvarának legmagasabb rangú tisztviselője volt, akit a történeti hagyomány a szakkarai Lépcsős piramis tervezőjeként tart számon. Ez a monumentális építmény az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb építészeti vívmánya, amely megteremtette az utat a későbbi, sima falú gízai piramisok megépítése előtt.

Az építész alakja a halála utáni évszázadokban jelentős kultusznak örvendett, a későkori Egyiptomban pedig a bölcsesség és az orvostudomány isteneként tisztelték. Szellemi hagyatéka és legendája a görög-római korban is fennmaradt, amikor alakját Aszklépiosszal, a gyógyítás istenével azonosították.

A legendás tisztviselő nyughelyének felkutatása évtizedek óta foglalkoztatja az egyiptológusokat. A 20. század közepén Walter Bryan Emery brit régész kiterjedt ásatásokat folytatott Észak-Szakkara térségében, és egy nagyméretű, összetett masztabát Imhotep lehetséges sírjaként azonosított, ám a tulajdonos kilétét soha nem sikerült egyértelműen bizonyítania. Bár az újonnan vizsgált szobrokon nem szerepel Imhotep neve, a leletek segítenek a terület egykori topográfiájának és műemlékeinek feltérképezésében.

Egyes kutatók továbbra is óvatosságra intenek, hangsúlyozva, hogy a szobrokat a fáraó uralkodása után évszázadokkal is kifaraghatták, így a sír pontos helye a jövő ásatásaira váró régészeti rejtély marad.