A vulkáni hamuban rejlik az ókori épületek titka
2011. december 6. 08:38
A vulkáni hamu miatt masszívak annyira a több ezer éves ókori épületek, s főként ezzel magyarázható, hogy miért nem kezdte ki az idő vasfoga többek között a római Colosseum épületét.
Korábban
A rómaiak több mint kétezer éve kezdték el a beton gyártását. Az ókoriak által használt változat sokban különbözik a ma ismert betontól, egyik jellemzője, hogy sokkal gyengébb. Mégis, a Pantheon vagy a Colosseum több évszázadon át úgy tudott fennmaradni, hogy gyakorlatilag semmilyen állagmegóvó intézkedést nem végeztek rajta. Földrajztudósok, régészek és mérnökök vizsgálták és vizsgálják az épületeket, hogy megfejtsék, vajon mi a titka az ókori épületek masszívságának.
„A római beton sokan gyengébb, mint a ma ismert beton. Körülbelül tizedannyira erős” – így Renato Perucchio, a New York-i Rochester Egyetem mérnöke. Az ókori beton szilárdságának legfontosabb eleme az anyag egyik fontos összetevője, a vulkáni hamu. A római beton készítése is a mész égetésével kezdődött, amihez vizet adtak, de később vulkáni hamuval keverték össze.
Az i.e. 2. századra a rómaiak már a monstre építkezéseken is alkalmazták az eljárást. Ugyan a mész alapú habarcs már a görögöknél is ismert volt (Kínában például rizzsel növelték az építőanyagok szilárdságát), de a tufával való kombináció római találmány volt – mondta el Perucchio.
Az eljárás Augustus idején terjedt el igazán, amikor az első római császár elrendelte az Örök Város épületeinek restaurálását, s több építkezés is zöld utat kapott. A bányászok ekkor a Pozzolane Rosse-nak nevezett területről, a Rómától körülbelül 20 kilométerre délre levő Colli Albani vulkán mentén jutottak hamuhoz.
A római beton látható sikere ellenére az anyag nem élte túl a birodalom bukását. „Ezeket a hatalmas épületeket csak a Római Birodalom által biztosított megfelelő bürokráciával és szervezéssel lehetett kivitelezni” – vallja Perucchio.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 17:35
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap