Az első felfedezők leszármazottai az abók

A legnagyobb kontinens első benépesülése 70 ezer évvel ezelőtt történhetett, míg a modern ember először 50 ezer éve léphetett Ausztrália földjére - derítette ki egy nemzetközi kutatócsapat az abók génjeinek szekvenálásával.

A hajmintákból kivont DNS alapján elvégzett vizsgálatok alapján a dán és kínai kutatók ugyanis azt feltételezik, hogy az őslakosok felmenői már 64-75 ezer évvel ezelőtt elváltak az európaiak és ázsiaiak őseitől. A genetikusok szerint az abók ősei lehettek az első modern emberi felfedezők, valamint az ausztrál őshonos népesség lehet a leghosszabb ideje egy földrajzi helyen tartózkodó embercsoport.

A felfedezés jelentősen átírta a modern ember elterjedésével kapcsolatos elméleteket is, ugyanis eddig az abókat az Ázsiát benépesítő csoportok leágazásának tartották. A kutatócsoport eredményei alapján azonban valószínűsíthető, hogy amikor Ausztrália őslakosainak felmenői megkezdték utazásukat, az ázsiaiak és az európaiak még nem váltak el egymástól. A később elkülönülő ázsiaiak és az abók 24 ezer évvel később egyszer keveredtek egymással.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• A törökök Trianonja, avagy így hullott darabjaira az Oszmán Birodalom
• Milliók vesztek oda és birodalmak omlottak össze az I. világháború poklában
• Az ultimátum, amely miatt milliók estek el a harctereken
• „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék”: Ernest Hemingway küzdelmes élete és prózája
• A Monarchia hősei, akik utolsó csepp vérükig küzdöttek a Doberdó-fennsíkon
• A csata, ahol centiméterekben mérték a veszteséget: a somme-i vérfürdő