Az abók változtathatták meg Ausztrália időjárását
2011. július 7. 12:46 Science News
Az abók égetéses gazdálkodása hozzájárulhatott Ausztrália klímájának megváltozásához - állítja Michael Notaro, a Wisconsini Egyetem klímakutatója, aki csapatával szimulációkat végzett a mesterséges tüzek környezeti hatásainak felderítésére.
Korábban
A 17.századtól érkező európai telepesek az ausztráliai bennszülöttek furcsa szokására figyeltek fel: az abók a száraz évszak hideg hónapjaiban Észak-Ausztrália egyes területein felégették a füves területeket. Az ellenőrzött tüzek célja eredetileg a növényi populáció növekedésének serkentése volt, ám az őslakosok szokatlan gyakorlata nem várt mellékhatást is eredményezhetett, ugyanis a nyár vége ezáltal sokkal szárazabbá és forróbbá vált.
A tudósók körében az égetések állatvilágra gyakorolt katasztrofális hatása eddig is ismert volt, viszont az esetleges időjárási változásokat vitatták. Notaro és kollégái a teljes monszun előtti, alatti, és utáni időjárást vizsgálták novembertől egészen márciusig; szimulációjuk során olyan globális klímamodellt használtak, amely figyelembe vette a tenger, föld, atmoszféra és növényzet közötti kölcsönhatásokat. A kutatócsoport húsz százalékkal csökkentette a növényzet méretét Észak-Ausztráliában, és az így kapott értékeket összevetette az érintetlen növénytakaró alapján kapott eredményekkel.
A csapat a kísérlet eredményeit a Geophysical Research Letters júniusi számában publikálta. A vizsgálatok szerint a novemberi és decemberi hónapokban több mint három centiméterrel csökkenhetett a csapadékmennyiség, ezáltal később kezdődhettek el az élővilág szempontjából létfontosságú esők, melyek egy hosszú száraz időszakot zártak le. A kutatók azt is megállapították hogy a levegő hőmérséklete - vélhetően az égetések közvetett hatásai miatt - 0,5 fokkal emelkedhetett a monszun előtti évszakban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
