Az abók változtathatták meg Ausztrália időjárását
2011. július 7. 12:46 Science News
Az abók égetéses gazdálkodása hozzájárulhatott Ausztrália klímájának megváltozásához - állítja Michael Notaro, a Wisconsini Egyetem klímakutatója, aki csapatával szimulációkat végzett a mesterséges tüzek környezeti hatásainak felderítésére.
Korábban
A 17.századtól érkező európai telepesek az ausztráliai bennszülöttek furcsa szokására figyeltek fel: az abók a száraz évszak hideg hónapjaiban Észak-Ausztrália egyes területein felégették a füves területeket. Az ellenőrzött tüzek célja eredetileg a növényi populáció növekedésének serkentése volt, ám az őslakosok szokatlan gyakorlata nem várt mellékhatást is eredményezhetett, ugyanis a nyár vége ezáltal sokkal szárazabbá és forróbbá vált.
A tudósók körében az égetések állatvilágra gyakorolt katasztrofális hatása eddig is ismert volt, viszont az esetleges időjárási változásokat vitatták. Notaro és kollégái a teljes monszun előtti, alatti, és utáni időjárást vizsgálták novembertől egészen márciusig; szimulációjuk során olyan globális klímamodellt használtak, amely figyelembe vette a tenger, föld, atmoszféra és növényzet közötti kölcsönhatásokat. A kutatócsoport húsz százalékkal csökkentette a növényzet méretét Észak-Ausztráliában, és az így kapott értékeket összevetette az érintetlen növénytakaró alapján kapott eredményekkel.
A csapat a kísérlet eredményeit a Geophysical Research Letters júniusi számában publikálta. A vizsgálatok szerint a novemberi és decemberi hónapokban több mint három centiméterrel csökkenhetett a csapadékmennyiség, ezáltal később kezdődhettek el az élővilág szempontjából létfontosságú esők, melyek egy hosszú száraz időszakot zártak le. A kutatók azt is megállapították hogy a levegő hőmérséklete - vélhetően az égetések közvetett hatásai miatt - 0,5 fokkal emelkedhetett a monszun előtti évszakban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.