Oroszországban a hitleri agresszió után 70 évvel sok a neonáci

2011. június 22. 13:49 MTI

Adolf Hitler Németországa 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót, kiszélesítve a világtörténelem legvéresebb háborúját, amelyben egyes becslések szerint 27 millió szovjet ember vesztette életét, de Oroszországban ma is több tízezerre tehető a Hitlert éltető neonácik száma.

Korábban

Noha Hitler alsóbbrendű fajként kezelte a szlávokat, és meg akarta semmisíteni őket (is), hogy "életteret" teremtsen Keleten, mai orosz tisztelői éppen fajgyűlöletét követik. A neonácik és egyéb szélsőjobboldaliak éppen a Hitler április 20-i születésnapja körüli időszakban vadásznak a külföldiekre: áldozataik többnyire a volt Szovjetunió déli köztársaságaiból, a Kaukázusból és Közép-Ázsiából érkező vendégmunkások és a színes bőrű egyetemisták.

A Szova jogvédő szervezet adatai szerint tavaly legkevesebb 37 ember vesztette életét és 375 szenvedett sérüléseket rasszista indíttatású támadásokban. Az áldozatok között van nem egy antifasiszta is, Oroszországban működik a többnyire fiatalokat tömörítő antifasiszták szervezete.

Az orosz rasszisták az interneten nyíltan dicsekednek kegyetlen tetteikkel, gyakran viselik ruhájukon, vagy bőrükre tetoválva az SS jelét, vagy a 88-as számot: ez a Heil Hitler köszönést jelképezi, minthogy a H az ábécében a 8. helyen áll. Korábban az orosz hatóságok tagadták, hogy számos gyilkosság mögött a rasszizmus áll, az utóbbi két évben azonban már több neonácit elítéltek sokszoros gyilkosságok miatt.

Az ifjú szélsőjobboldaliak létszáma annak ellenére sem csökken, hogy a második világháborúban aratott győzelem évfordulója, május 9. ma is az egyik legnagyobb ünnep Oroszországban. Néhány évi szünet után ismét katonai díszszemlékkel ünneplik, a veteránok találkozókat tartanak, és idén is a kis kocsiktól a legnagyobb Hummerekig sok autón megjelent a felirat: "Nagypapa, köszönjük a győzelmet!".

A Ria Novosztyi hírügynökségnél a Szovjetunió megtámadásának évfordulója alkalmából a kelet-európai neonácizmusról rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői úgy vélekedtek: a neonácizmus a hatóságok mulasztása nyomán, sőt, hallgatólagos jóváhagyásával terjedhetett el, és válhatott észrevehető politikai erővé a volt Szovjetunió egykori köztársaságaiban és több kelet-európai országban.

"Különösen a kelet-európai országok némelyikében van szemmel láthatólag újjászületőben a nácizmus, ott, ahol arra az útra léptek, hogy egy szintre helyezik a kommunizmust és a nácizmust, az utóbbi kollaboránsait hősöknek minősítik, irántuk rokonszenvet nyilvánítanak, a második világháború meghamisított történelmét prédikálják, s ezzel gyakorlatilag elősegítik országukban a nácizmus újjászületését. Ezzel ezek az államok azon erők örököseinek minősítik magukat, amelyek együtt harcoltak a nácikkal" - mondta a tanácskozáson Borisz Spigel, az orosz parlament felsőházának tagja,

A világ nácizmus nélkül elnevezésű nemzetközi jogvédő mozgalom elnöke. Úgy vélte, az embertelen ideológia továbbélésének okai között van a kommunista ideológia csődje, a migráció és következményei, a szociális ellentétek kiéleződése, a kapitalizmus újjászületése a posztszocialista térségben. "A neonácik tagadják a nácik bűneit, tagadják a holokausztot, és egyes országokban már eléggé közel kerültek a hatalomhoz" - figyelmeztetett Borisz Spigel.