Nincs semmi titokzatos az SS kastélyában

Feltámadó álközépkor

A Németország északnyugati részén magasodó kastély egykor az SS tulajdonában volt, így senkit nem lep meg, hogy 1945 óta a neonácik és sátánisták kedvelt turisztikai célpontja és gyülekezőhelye, akik még ma is hisznek abban, hogy egykor sötét szertartások folytak a falak között. A történészek azonban ma már biztosak abban, hogy a vélt pogány rítusokat sosem tartották meg a csarnokban, és szerintük talán maga Himmler sem mondta el soha senkinek világosan, hogy azokat mire is kéne használni.

A kora középkor óta álló, majd 17. században újjáépített kastélyt 1934-ben több ezer kényszermunkással alakították át: a tervek szerint ott egy SS akadémiát rendeztek volna be. Ennek során sokszor a meglévő reneszánsz elemeket is eltávolították, hogy azokat álközépkori faragványokkal pótolják. Ennek során épült ki a kastély hatalmas kriptája is, ahol egy gázcső táplálja az örök lángot, vagy épp az „SS tábornokok csarnoka”, ahol egy hatalmas fekete nap díszíti a márványpadlót.

Amit biztosan tudunk, hogy az 1930-as években a szervezet régész, családkutató és antropológus tagjai itt próbálták bizonyítékokkal alátámasztani az árja faj felsőbbrendűségét. 1939-ben aztán a háború kitörésével az akadémikusokat elvitték a frontra, és Himmler is új célt talált az épületnek. Wewelsburg az SS legfelső vezetésének gyülekezőhelye lett volna, ahol nemcsak az aktuális tagok jelentek volna meg, de ott az elesett bajtársak emlékét ápolva emlékeztek volna. Összesen két ilyen találkozóra került sor, közvetlen a Szovjetunió megtámadása előtt, amelyeken Himmler 30 millió szláv lemészárlását vizionálta.

A tervezett rekonstrukció sosem fejeződött be, és a kastély mellé tervezett város a vereségek miatt már nem épült fel. Az épület egyébként egy filmekből összelopkodott giccs: a kripta például az 1940-es évek hollywoodi filmjeire emlékeztet, míg a fantasztikus csarnok falai minden hatásuk ellenére betonból vannak. A szakértők szerint ez az egyik legjobb bizonyítéka annak, hogy a nácik miként akarták újraírni a történelmet, megteremtve egy sosem létezett, mitikus álközépkort.

Ma már mindez része a náci örökség feldolgozásának része: a német kormányok és tartományi vezetések ugyanis még mindig nem tudják, hogy mit is kezdjenek ezekkel a helyekkel. Így korábban szintén problémás Sasfészek bemutatása és átalakítása, vagy épp a nürnbergi pártnapok helyszínének problematikája, vagy éppen a berlini Gestapo székház helye is ugyanilyen kérdéseket vetett fel. Mostanra talán egy olyan kép körvonalazódik, hogy a Harmadik Birodalom bukása után született nemzedékek a megfelelő történeti kontextus, és a legmodernebb multimédiás, audiovizuális eszközök segítségével ismerjék meg, és helyezzék megfelelő közegbe a látottakat. Egy április 15-én a kastélyban nyíló kiállítás is ezt a sémát követi.

1. Feltámadó álközépkor
2. SS-történet a falak árnyékában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína