Középkori leletek a szegedi Árkád területéről
2010. szeptember 6. 20:52
Középkori település nyomaira bukkantak a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársai Szegeden, az Árkád bevásárlóközpont területén.
Korábban
A leletek azért számítanak érdekesnek, mert a szakemberek korábban úgy tudták, a város e része csak később népesedett be – tájékoztatott Gergely Olivér, a szervezet regionális irodájának sajtóreferense.
A megelőző ásatás során a közel 24 ezer négyzetméter kiterjedésű területen több mint háromszáz objektumot tártak fel a régészek. A közel két méter mélyen húzódó sárga, agyagos altalajba mélyedve számos gödör, árok, kemence és egyéb objektum került napvilágra. A leletanyag – amely 16-18. századi megtelepedést jelez – teljes hasonlóságot mutat a szegedi egyetem rektori épületében folytatott feltárások leleteivel. A további összefüggések megállapítására a feltárásokat követő feldolgozás és tudományos kutatómunka ad majd lehetőséget.
A leletek tudományos szempontból azért számítanak különösen érdekesnek, mert a történelmi források alapján Szegeden három fő megtelepedési góccal lehet számolni, amelyeket a mai Belvárosban, Felsővárosban és Alsóvárosban kell keresni, az épülő bevásárlóközpont területe azonban kívül esik ezeken. Egy 18. század végén készült katonai térkép is lakatlanként, illetve szőlőtermő területként jelöli a helyet. A leendő bevásárlóközpont helyén lakóházak mellett az egykori kenderfonó épületei álltak, így azzal is számolni kellett, hogy az alapok és pincék kiásása során elpusztultak a lehetséges régészeti rétegek.
A szakember szerint a feltárás egyik fontos tanulsága, hogy a szűkös írott források által szerzett ismereteket a régészet meglepő fordulatokkal egészítheti ki, és a kutatásról már most kijelenthető, módosítani fogja a középkori Szegedről eddig kialakult képet.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Harminc új helyszínről dönt az UNESCO Világörökségi Bizottsága tegnap
- Csúcstechnológiával védik a 250 éves stuttgarti parkot tegnap
- Állami mentőövet kérnek a brit kerámiaipari örökségi védelmére tegnap
- Hétezer éves, fej nélküli csontvázakat találtak Szlovákiában tegnap
- Középkori eredetű a rómainak hitt spanyolországi sisaklelet tegnap
- Ötvenöt évvel ezelőtt avatták fel Magyarország második nukleáris létesítményét tegnap
- A Tudomány Fája címet kapta a margitszigeti ősplatán tegnap
- Mesterséges intelligenciával pótolták Robert Capa megsemmisült normandiai fotóit tegnap














