Sztár vagy celeb volt Szent László?

A középkori udvari kultúra rituáléit, a hétköznapokat színesítő lovagi tornákat, misztériumokat idézik fel a Szent László Napok eseményei a hét végén Győrött. Ennek kapcsán tette fel a kérdést Kurcsis László művészettörténész: sztár vagy celeb volt Szent László?

Szentségtörés vagy modern értelmezés?

A lovagkirály tiszteletére himnuszt komponált Burkali Theodor Bécsben élő magyar zeneszerző, az alkotás ősbemutatóját vasárnap tartják a Győri Bazilikában. A nagyzenekarra és kórusra írt himnusszal hajt fejet az alkotó a templomban őrzött Szent László-herma előtt: az ötvösművészeti remek több mint 600 éve készült, és 403 évvel ezelőtt, 1607-ben került Győrbe.

Sztár vagy celeb volt Szent László? - tette fel az akár szentségtörésnek tekinthető kérdést tanítványainak Kurcsis László képzőművész, amikor a lovagkirállyal kapcsolatos kiállítás anyagán dolgoztak a Waldorf iskolában. Mint mondja, sokat töprengett azon, miként tudja közelebb vinni a lovagkirály személyiségét, életművét a mai tizenévesekhez.

Legendák, mesék révén ismerték meg az Árpád-házi király pályáját az alsó osztályosok, a felsőbb évfolyamokban pedig a diákok történelmi, művészettörténeti tudására építették rá az új információkat az uralkodóról. Ezek birtokában nem volt kétséges a kérdésre adott 21. századi válasz.

Elkészültek a munkák is: volt, aki kalapban ábrázolta, volt, aki kekszet kreált a herma mellrészét díszítő mintákkal. A kiállítás különleges darabja egy működő óra. Alkotói úgy látják, hogy a múltat és a jelent az idő kapcsolja össze, így jól megfér az órán Szent László portréja, címere, és háttérként egy számítógépes oldallap. Így húztak ívet Szent László korától a napjainkig eltelt 1000 év fölé.

A szent király fejereklyéje a Szent Korona és a Szent Jobb mellett a legjelentősebb nemzeti ereklyénk - írta a herma Győrbe kerülésének 400-dik évfordulójára megjelent kötet előszavában Pápai Lajos győri megyéspüspök. Hogy a budai ötvösműhelyben készült vagy másutt, nem tudjuk. Mestere is ismeretlen, de nyilvánvaló, hogy kora egyik legjelentősebb ötvösművésze lehetett. Keletkezése a 15. század első felére tehető, bár nem egységes a kutatók álláspontja ebben a kérdésben. László Gyula történész-régész, aki hosszasan kutatta a herma történetét, korábbra teszi keletkezését.

"A professzor egyébként találóan fogalmazott, mondván: a hermában a magyar történelem nagy alakja találkozott középkori művészetünk egyik nagy mesterével" - magyarázza Kiss Tamás, a hermáról szóló könyv írója, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója. Valószínűleg az 1407 körüli tűzvész után készülhetett a mellszobor alakú ereklyetartó, miután a szent király koponyacsontját őrző eredeti herma a váradi székesegyházat ért tűzben súlyosan megsérült. Amikor a reformáció erősödött a térségben, a magyar gótika páratlan alkotását Gyulafehérvárra menekítették, és onnan került Prága érintésével Győrbe. A herma történetének különös epizódja, hogy utaztatása közben elveszett az ereklyetartót díszítő korona. A ma látható fejék Prágában készült barokk stílusban.

A hermát Náprági Demeter hozta el Gyulafehérvárról, amikor győri püspökké választották. Korának humanista gondolkodója volt, európai tudósokkal levelezett. A győri levéltárban bukkantak rá levelezésére, amelyet egy dán csillagásszal folytatott.

Ő vezette volna az első keresztes hadjáratot

Az ereklyetartó Szent László portréját ábrázolja. Az arc tekintélyt parancsol, a mellrészt sodronyzománc díszítés teszi egyedülállóvá. A hermába a kor szokásai szerint a szentté avatáskor helyezték el a csontmaradványokat, amelyek mindig olyan alakú tartóba kerültek, ahonnan származtak: a lovagkirály fejcsontja ezért kapott fej alakú ereklyetartót, a Zágrábban őrzött karcsontját ugyanakkor kar alakúban tárolják.

Érdekes kérdés, hogy miként alakult Szent László kultusza az idők során. Krónikák, történeti munkák emlékeznek meg arról, hogy a középkorban országosan elterjedt a személye iránti tisztelet. Váradot magyar Compostellának nevezték, annyian zarándokoltak sírjához. A király európai ideál volt, a lovagi erények megtestesítője. Kevesen tudják, hogy ő vezette volna az első keresztes hadjáratot a Szentföldre, ha nem ragadja el a halál. Nevét számos település vette fel, és viseli azóta.

Számos legenda övezi a személyét. Középkori templomokban a történelmi Magyarország határvidékén freskókon örökítettek meg olyan történeteket, amelyeknek ő volt a főhőse. A legismertebb közülük a kun harcos elleni párviadal. A lovagkirály győzedelmeskedett, és ezzel a veszélybe került magyar lányt megmentette.

A herma győri kultusza az 1763-s földrengés idején erősödött meg. Akkor körmenetben vitték végig az ereklyetartót a városon - és a nagyobb földrengés Győrt elkerülte. A település megmenekülését Szent László közbenjárásának tulajdonították.

Ünnepét azóta minden évben megtartják, és a rendszerváltás óta már nem a bazilika falain belül, hanem újból városi körmenetben hordozzák végig a szent király ereklyéjét. Így lesz ez szombaton is a püspöki szentmisét követően. Az ünnepi díszközgyűlésen pedig a Szent László-érmeket adják át a város közügyeiért fáradhatatlanul tevékenykedő személyiségeknek.

Kiss Tamás szerint jó lenne összefogni a Szent László városokat, Nyitrát, ahol meghalt, Nagyváradot, ahol eltemették, és a hermát őrző Győrt annak érdekben, hogy egymásra építhessék a megemlékezéseket.

Igaza van azoknak, akik állítják, hogy a középkori Európa legjelentősebb ötvösművészeti remeke mai kifejezéssel fokozott hírverést, erőteljesebb marketinget és nagyobb érdeklődést érdemelne, hiszen Szent László az egyetlen olyan Árpád-házi király, akinek az arcvonásait hitelesen megőrizte valamilyen műtárgy.

Az első ábrázolás egyébként nagyváradi síremlékének fedkövén látható: azt olyan alkotó készítette, aki látta, ismerte a királyt. A hermát pedig a fedkőről mintázták. A király középkori templomfreskókon megjelenített arca mindenütt ugyanazokat a vonásokat mutatja, legyen a templom akár Délvidéken, akár Erdélyben vagy Kárpátalján. Valószínűsíthetően a herma lehetett a forrás, ahonnan a freskófestők merítettek.

Mit üzen a Szent László-i életmű a mának? Válaszul Kiss Tamás a herma portréját és a lovagkirály tekintetét idézi fel. A király fölfelé néz,az örök értékekre figyel, és tekintetével az örök értékek tiszteletére tanít bennünket.