Ultramodern Chopin-múzeum nyílt Varsóban

Az utolsó hangversenyzongora, amelyen Fryderyk (Frédéric) Chopin komponált, egy barna hajfürt, halotti maszk - ezek a tárgyak is megtekinthetők abban az ultramodern múzeumban, amelyet a romantika korában alkotó híres zeneszerző és zongoravirtuóz életének szenteltek. A tárlat születésének 200. évfordulóján, a héten nyílt meg a lengyel fővárosban, Varsóban.

Bepillantás a zeneszerző világába

Az interaktív multimédiás múzeum a Visztula partján, Varsó központjában található, ahova Chopin gyerekkorában költözött egy közeli vidéki birtokról, és ahol életének első 20 évét töltötte, mielőtt Bécset érintve áttelepült volna Párizsba.

A cári Oroszország felforgatónak bélyegezte, a náci Németország kereken betiltotta, a lengyelek számára pedig napjainkban is Chopin hangjegyzuhatagai jelképezik az ország kitartó küzdelmét a függetlenségért. Amikor Robert Schumann, a 19. század egy másik ismert zeneszerzője meghallotta Chopin mazurkáit és forradalmi etűdjét, így jellemezte lengyel-francia kortársa muzsikáját: "virágok közé rejtett ágyúk".

Chopin nagy erejű és viharos forradalmi etűdjét számkivetettként írta apja szülőföldjén, Franciaországban, ahova nem sokkal azelőtt érkezett, hogy kitört az orosz uralom elleni 1830-31-es lengyel felkelés. Az elbukott lázadás után visszautasította az orosz útlevelet, ezért az anyai ágon lengyel művész később soha nem tehette be lábát szülőhazájába. Lengyelország 9. századi felosztása után a cár veszélyesnek ítélte zenéjének nyilvános előadását. Később, 1863-ban orosz katonák még azt a zongorát is megsemmisítették, amelyen a későbbi zeneszerző csodagyerekként játszott Varsóban: kidobták egy épület második emeletéről, a Lengyelország orosz kormányzója elleni merényletkísérlet jelképes megtorlásaként.

A nácik is megérezték muzsikája erejét, ezért a II. világháború idején, Lengyelország brutális megszállása után betiltották darabjait, sőt még szobrát is felrobbantották a varsói Royal Lazieki parkban. "A németek szét akarták zúzni Lengyelország nemzeti örökségét, beleértve Chopin hazafias érzelmeket keltő zenéjét is" - mondta Stanislaw Leszczynski, a varsói Chopin Intézet igazgatóhelyettese. A szobrot 1958-ban helyreállították, és visszakerült a parkba, ahol áprilistól szeptemberig vasárnaponként Chopin-koncerteket élvezhetnek a műértők.

Tematikus termek

Az 1810-ben Varsó közelében, Zelazowa Wolában született zeneszerző emigrációban halt meg 1849-ben Párizsban. Halálát az akkori diagnózis szerint tüdővész okozta, de egyes szakértők ma inkább a cisztás fibrózist tartják valószínűnek. Holttestét a párizsi Pere Lachaise temetőben temették el, de szívét hazaküldték Lengyelországba. Egy alkohollal töltött kristályurnában pihen a varsói Szent Kereszt-templomban. Emléktábláján Máté evangéliumából olvasható idézet: "Mert ahol az ember kincse van, ott a szíve is."

Sajtójelentések szerint az alaposan felújított és átalakított Ostrogski-palotában működő Chopin-múzeumot Bogdan Zdrojewski lengyel kulturális miniszter "Európa, sőt a világ legmodernebb életrajzi múzeumaként" méltatta az ünnepélyes megnyitón. "A megszámlálhatatlanul sok képernyőnek, kivetítőnek és hangszórónak köszönhetően a látogatók saját igényüknek és befogadóképességüknek megfelelő útvonalat követhetnek" - magyarázza Alicja Knast kurátor. Az érdeklődők egy olyan chipkártyával "aktiválhatják" a kiállítás különböző elemeit, amely egyszerre szolgál belépőjegyként, illetve a képi és hangi eszközöket tetszés szerint bekapcsoló kulcsként. Az egyik, érintőképernyőkkel ellátott teremben a zeneszerzővel és korával a gyerekek is megismerkedhetnek, kényelmes párnákon ülve navigálhatnak a korszerű monitorokon.

Bár a múzeum a romantika nagy zeneszerzőjéhez köthető tárgyak legnagyobb gyűjteményével büszkélkedhet - számos személyes holmi mellett műveinek eredeti kézirataival és kiadásaival, levelekkel, portrékkal, életrajzi művekkel -, a kurátoroknak komoly kihívást jelentett, hogy sok tárgy elveszett az idők folyamán: levelek, amelyeket azok a nők semmisítettek meg, akiket gyengéd szálak fűztek a művészhez, vagy azok a holmik, amelyek a II. világháborúban pusztultak el. A kurátor közlése szerint a lengyel hatóságok már 1899-ben hozzákezdtek összegyűjteni a zenei partitúrákat, vázlatokat és egyéb tárgyakat, és a gyűjtés napjainkban is folytatódik világszerte az árveréseken.

A múzeumban Chopin életének különböző aspektusait szemléltető, tematikus terek váltják egymást. A párizsi szalonok világát bemutató terem fő látványossága a művész utolsó zongorája, amelyet a neves zongorakészítő, Ignace Pleyel készített. A látogatók megtudják, hogy a zeneszerző Párizsban zongoraleckékből élt - nagyra becsült tanár volt, és a legdrágább a városban. Egy másik terem életre kelti azokat az időket, amelyeket Nohant-ban, Aurore Dupin franciaországi kastélyában töltött. Aurore Dupin - vagy ismertebb írói nevén George Sand - nyolc éven át volt élettársa. A termet madárcsicsergés tölti be, felidézve azt a természeti környezetet, amelyben Chopin néhány remekműve született.

Kiállították azt a damasztkeszkenőt is, amelyre Sand kedvese nevének kezdőbetűit hímezte. A Nohant-ban komponált műveket maguk a látogatók szólaltathatják meg az egyes darabok címét viselő táblaszerű lapok kihúzásával. Az utolsó termet a művész halálának szentelték: sötét helyiség, amelyben elnémul a múzeum nagy részét betöltő zene. Látható a Chopin élettelen arcáról készült, gipsz halotti maszk, a párizsi gyászszertartásra szóló meghívó és egy barna hajtincs is, amelyet családja őrzött meg.

A varsói Chopin-múzeumba a belépőjegy 22 zlotyba (körülbelül 1500 forintba) kerül, elővételben lehet megvásárolni a múzeum pénztáránál vagy megrendelni az interneten.