Az átoktól a kincsekig, avagy még mindig keveset tudunk Tutanhamonról

Digitalizálás és főhajtás

Kitért a Howard Carter-expedíció dokumentációjára is, amelyet szintén a Griffith Intézetben őriznek, és amelynek digitalizálása 3-4 hónapon belül befejeződik. A leletek számbavételekor a feljegyzéseiket az expedíció tagjai kártyákra írták - ezekből 3150 darabot őriznek, kétezer fényképpel és több mint ötezer oldalnyi jegyzettel egyetemben. A Carter-hagyaték digitalizálásának ötlete tíz éve merült fel, amikor a Griffith Intézet munkatársai Jaromir Malekkel az élen kiszámolták, hogy a Tutanhamon-leletegyüttes 70 százaléka feldolgozatlan, és e munka elvégzésére - amennyiben nem teszik elérhetővé a dokumentációt az interneten keresztül - 150 év szükséges.



"Ez irreálisan sok, másrészt ez a leletanyag nem csupán az egyiptológusoké, és nem kizárólag Egyiptomé, hanem az egész emberiségé. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az összes dokumentumot, feljegyzést, fényképet elérhetővé tesszük a világhálón keresztül. Így bárki, legyen az illető egyiptológus, egyetemista, laikus érdeklődő vagy akár egy iskolás, akinek az ókori Egyiptomról kell esszét írnia, megtalálhatja az interneten a szükséges anyagokat. A munka 95 százalékát végeztük el eddig, a befejezéshez még további 3-4 hónapra van szükségünk.

A fennmaradt anyag Howard Carter munkatársáé, Alfred Lucasé, aki a tárgyak konzerválásáért és restaurálásáért volt felelős. Munkája során rengeteg feljegyzést készített arról, hogy milyen anyagokat alkalmazott. Amikor elkezdtük vizsgálni őket, úgy véltük, hogy ezek a feljegyzések a legkevésbé fontosak. Tévedtünk, nagyon jelentősek, mivel általuk pontosan megismerhetjük, hogyan nézett ki az adott tárgy, amikor megtalálták, hogyan javították meg, milyen kemikáliákat használtak a konzerválásra. Ezeket az adatokat napjainkban is fontos tudnia egy restaurátornak, ha dolga akad valamilyen lelettel" - fogalmazott Malek.

A Howard Cartert ért két héttel ezelőtti vádak Malek szerint nem állják meg a helyüket: a Múlt-kornak külön hangsúlyozta, hogy szerinte egyrészt szó sem lehetett arról, hogy a sírt szisztematikusan kifosszák, másrészt a Spiegel elméletében több különböző elem van, amiket nem lehet egyszerre, egységes keretben kezelni, és azoknak egyenként kell megvizsgálni a valóságtartalmát. A kutató szerint így bár szó lehet a Carter által elosztogatott tárgyakról, az bőven belefért a kor normáiba, amikor még másként kezelték a különböző ásatások során előkerült leletanyagokat.

Ez igaz ma is: Malek szerint bár lehet jogalapja a Záhi Havvász által indított nemzetközi kampánynak, amelynek során szeretnék visszaszerezni a külföldre elvitt tárgyakat, azok hazavitele mégis több problémát vet fel. „Az egyes műemlékek vagy tárgyak elszállítása vagy éppen kicsempészése magában is káros, mert azok abban a pillanatban, amint kikerülnek korábbi közegükből, sokat veszítenek a kutatás számára fontos jelentéstartalmukból”. A kutató azonban fontosnak tartja, hogy vannak ilyen tárgyak a világ nagy múzeumaiban, hiszen ezáltal a közönség jobban megismerheti az ókori Egyiptomot.

Ebben segít a most felépített kiállítás is: „mivel Egyiptom soha nem fogja külföldre vinni ezeket a kincseket, ezért nagyon fontos és jó lehet, ha a látogatók is átélhetik a sírban látottakat”. Ráadásul Malek szerint a műemlékeknek örökségvédelmi okokból csak jót tesz, ha a turisták nem az eredeti helyeket keresik fel, hanem a replikákat látják. „Éppen ebben segíthet például, hogy Egyiptomban Tutanhamon sírjának is felépítik a másolatát. Valamilyen furcsa okból ezt a Királyok Völgyében tervezik pedig ott már egyébként sem lehet elférni a tömegtől”.

Az egyiptológus korábbi kutatásairól mesélve núbiai, és memphiszi ásatásokról beszélt, majd jelenlegi kutatásaival kapcsolatban elmondta, hogy a szakkarai szerapeum falába karcolt graffitókkal (feliratokkal) foglalkozik. Mindez érthető is, hiszen elsődlegesen nem régészettel, hanem epigráfiával, azaz a falakra, illetve oszlopokba vésett szövegek megfejtésével foglalkozik.

Végül, de nem utolsósorban Malek a Múlt-kor kérdésére válaszolva hajtott fejet a magyar egyiptológia pár évvel ezelőtt elhunyt nagy öregje, személyes jóbarátja, Kákosy László emléke előtt. Elmondása szerint jól ismerték egymást, és egymás munkásságát is, és ő mindig is fontosnak tartotta nyomon követni a magyar régészek munkájáét is. Nem meglepő hát, hogy mind a jelenleg folyó feltárásokat, mind pedig a budapesti Szépművészeti Múzeum vonatkozó gyűjteményét jól ismeri.

1. Az átoktól a feltáratlan sírokig
2. Digitalizálás és főhajtás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2019

• III. György, az elmebeteg „zsarnok”
• Régi csibészek
• Bajos Lajos mesevilága
• Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló
• A számok slampos grófnője
• A rendszerváltoztatás belülről
• Ki tálalt tarhonyát a sziámi királynak?
  
• Hét zenész, aki 27 évesen halt meg
• Kilincs a túloldalon