Szerelmes uralkodók

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 13
19 találat
[1]

1499. július 13.

II. Ulászló szabályozza a székelyek kiváltságait

[2]

1558. július 13.

A spanyolok sikereket aratnak a franciák felett

A Spanyolország elleni háborúban a saint-quentini csata elvesztése után (1557. VI. 7.) Franciaország a flandriai Gravelinesnél újabb megsemmisítő vereséget szenved és arra kényszerül, hogy békülékenyebb hangot üssön meg Hispániával szemben. Hadjáratával II. Fülöp spanyol király itáliai hegemóniáját akarja megerősíteni. Bár felesége, I. (Katolikus) Mária angol királynő nem hajlandó belépni a háborúba, a spanyoloknak sikerül győzelmet aratniuk. A harcokban mindenekelőtt a spanyol szolgálatban álló Lamoral, Egmont grófja vezette lovasság, tűnik ki. IV. Pál pápát, aki eredetileg Franciaország szövetségese volt, Alba herceg, a sikeres spanyol hadvezér engedelmességre kényszeríti.

[3]

1594. július 13.

Szinán nagyvezér elfoglalja Tatát

[4]

1629. július 13.

Bethlen Gábor a prédikátorokat a nemesek közé emeli

A protestáns prédikátor messze kiszolgáltatottabb volt az őt alkalmazó közösségnek, mint katolikus elődei. A katolikus plébános ugyanis - főleg kisebb településeken - szabadon használhatta fel jövedelmeit. A protestáns közösségek viszont magukhoz vonták az egyház jövedelemforrásait, s azokból szabott illetményt folyósítottak a papnak és az iskolamesternek (ez utóbbit rendszerint beleépítve a lelkész fizetésébe). A protestáns lelkészek is részesültek az egyházi tizedekből; megkapták a helyi lelkésznek járó 1/16-ot, vagy - ha a településen katolikus pap is volt - annak felét. A prédikátorok ellenőrzöttségét tovább növelte a presbitériumok elterjedése. A testületben ülő választott kurátorokkal a lelkésznek minden ügyben egyeztetnie kellett lépéseit. Kiszolgáltatottságukat növelte az évenkénti búcsúztatás szokása, amely feljogosította a közösséget, hogy lelkészétől minden további nélkül megszabaduljon. (Ez a szokás a lutheránusoknál rövid idő múltán megszűnt; nyilván azért, mert a szükségesnél kevesebb lelkipásztor forgott, ami alkalmasint a reformátusoknál is fékezőleg hathatott az `elbocsátásokra`.) Nyilván a kálvinista prédikátorok és tanítók presztízsét kívánta növelni Bethlen Gábor azzal, hogy 1629-ben családjukkal együtt megnemesítette őket.

[5]

1793. július 13.

A fanatikus

Az abszolutista uralmi rendszer és a mérsékeltek politikája elleni indulatos támadásaival Jean Paul Marat a radikális jakobinusok oldalára állt. A 46 éves újságíró 1789-ben adja ki "Ami du Peuple" ("Népbarát") című híres újságját, amelyben fanatikus gyűlölettel pellengérezi ki a nagyburzsoázia hatalmát a Nemzetgyűlésben, és a girondisták megsemmisítése mellett foglal állást. A sans-culotte-ok radikális szószólója, követeli a "bűnösök", sőt a "gyanúsak" akár tömeges kivégzését. A nép által istenített Marat-t 1793. VII. 13-án meggyilkolják.

[6]

1841. július 13.

A nagyhatalmak megegyeznek a Dardanellákról

A Török Birodalom, Nagy-Britannia, Oroszország, Ausztria, Poroszország és Franciaország megkötötte a Dardanella-szerződést (montreux-i konvenció), s ez végre némi külpolitikai nyugalmat hozott I. Abdul Medzsid török szultán számára. A megegyezés megtiltja a nem török hadihajók áthaladását a Dardanellákon, amennyiben azok nem rendelkeznek a török birodalmi kormányzat, a `Fényes Porta` engedélyével. A tengerszorosok kérdése már a XVIII. század második fele óta nemzetközi problémává szélesedett. A helyzetet súlyosbította a Török Birodalom veresége a sikeres balkáni orosz expanziós politika ellenében 1828-1829-ben, valamint Görögország elvesztése 1830-ban. Az európai nagyhatalmak kísérletet tesznek arra, hogy egy valamennyi érdekelt fél számára kielégítő megoldást dolgozzanak ki. Az áthajózási jog megőrzésében különösen a napóleoni háborúk óta vezető szerepre törekvő Oroszország érdekelt, hogy fekete-tengeri flottájával szükség esetén a Földközi-tengeren is manőverezhessen. Másrészt a cári birodalom érdekében állt a régió politikai stabilitásának megalapozása is.

[7]

1849. július 13.

A Görgey vezette fősereg Komáromból Vác felé indul

[8]

1878. július 13.

Véget ér az európai nagyhatalmak kongresszusa, aláírják a berlini szerződést

[9]

1883. július 13.

A király szentesíti a közadók kezeléséről szóló 1883:XLIV. törvénycikket.

[10]

1919. július 13.

Clemenceau válaszol a július 11-i jegyzékre.

Közli a Tanácskormánnyal, hogy amíg a fegyverszüneti szerződést be nem tartja, a békekonferencia nem tárgyalhat Magyarországgal.

[11]

1920. július 13.

A Kisgazdapárt, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és az abból kivált `disszidensek` megalakítják az egységes kormánypártot, Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földművespárt néven.

[12]

1930. július 13.

Először rendeznek labdarúgó-világbajnokságot

A labdarúgócsoport történetének első világbajnokságát Uruguayban rendezték meg. Az első bajnok Uruguay lett, Argentína ellen aratott 4:2 arányú győzelmével. Az első világbajnokságon tizenhárom csapat vett részt, közöttük csak négy Európából: Franciaország, Belgium, Jugoszlávia és Románia. A többi európai labdarúgócsapat idegenkedett a messzi úttól és a szokatlan éghajlattól. A döntő mérkőzés színhelye a 1,6 millió márka költséggel újonnan épült és 80 000 nézőt befogadó montevideói Centenario stadion volt, s így a világ legkisebb labdarúgónemzete rendelkezett a világ legnagyobb pályájával.

[13]

1931. július 13.

Közzéteszik a 4000/1931. számú kormányrendeletet.

Háromnapos bankzárlatot rendel el; július 23-ig, majd a 4300 és 4400/1931. számú rendelettel augusztus 14-ig korlátozza a betétkifizetéseket; bevezeti a kötött devizagazdálkodást. Kezdetét veszi a pénzügyi válság Magyarországon.

[14]

1931. július 13.

A német kormány bankzárlatot rendel el.

[15]

1933. július 13.

A felsőház elfogadja az 1933:XXIII. törvénycikket a kormányzói jogkör kiterjesztéséről

Az országgyűlés elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának a királyi hatalomban foglalt jogait adja meg a kormányzónak.

[16]

1935. július 13.

Kereskedelmi szerződés jön létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok között

[17]

1951. július 13.

Dodekafónia: új formák a zenében

A kaliforniai Los Angelesben 77 éves korában elhunyt Arnold Schönberg osztrák zeneszerző, a dodekafon zene megalapítója. A bécsi születésű zeneszerző a XX. század elején fejlesztette ki a dodekafon, vagyis 12 fokú technikát, mint a zeneszerzés új formáját. Alkotójának elképzelése szerint az új technikának fel kellett volna váltania a régi dúr-moll tonalitást. Schönberg újításának lényege a kromatikus hangsor, vagyis a temperált félhangközökből álló skála 12 hangjának, illetve hangközének a szerepeltetése a kompozícióban. Egy hang nem ismételhető meg mindaddig, míg mind a 12 hang el nem hangzott.

[18]

1985. július 13.

Live Aid-konceret adnak Londonban az afrikai éhezők megsegítésére

[19]

1988. július 13.

Meghal Gobbi Hilda

Az 1980-as években gyorsan, egymás után távoztak az élők sorából a magyar színjátszás legjobbjai. Közöttük Gobbi Hilda nemcsak nagyszerű művész, hanem egyszemélyes `intézmény` is volt: a színészek érdekvédője, régebben a főiskolások Horváth Árpád Kollégiumának, később az idős pályatársak Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthonának alapítója, a Bajor Gizi Emlékmúzeum megszervezője. A közvélemény az egyik legsokoldalúbb magyar színésznek tartotta.