Húsz éve szűnt meg az MSZMP
2009. október 7. 08:19 MTI
Húsz éve, 1989. október 6-án ült össze a Budapesti Kongresszusi Központban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIV. kongresszusa, amelynek küldöttei 7-én nagy szavazattöbbséggel kimondták a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulását. Ezzel négy évtized után megszűnt Magyarországon a bolsevik típusú állampárt, és újabb jelentős előrelépés történt az ország demokratikus átalakulása felé.
Korábban
A hatalomféltés évei
1987-re egyre nyilvánvalóbbá vált Magyarország gazdasági, társadalmi, politikai válsága, s mind többen ismerték fel, hogy következetes gazdasági reform elképzelhetetlen politikai reform nélkül. 1987 nyarán-őszén megindult, majd 1988-89-ben felgyorsult a politikai élet pluralizálódása. Megkezdődött a változás az állampártban is: az MSZMP 1988. május 20-22-i országos értekezletén leváltották főtitkári tisztségéből Kádár Jánost, aki 32 éven keresztül állt a párt és az ország élén.
Utóda az a Grósz Károly lett, aki 1987 óta a miniszterelnöki tisztet is betöltötte. Kicserélődött a KB egyharmada, s a PB-ből is kimaradtak olyan korábbi oszlopos tagok, mint Aczél György, Gáspár Sándor, Németh Károly, Óvári Miklós, bekerültek viszont reformerekként számon tartott politikusok, mint Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront akkori főtitkára, vagy Nyers Rezső, az 1968-as gazdasági reform atyja.
Az MSZMP-n belüli változások kimenetele korántsem volt eldöntött, az 1988 májusa és 1989 októbere közötti időszakot a különböző irányzatok vetélkedése határozta meg. A "konzervatív rendpárti" és az "új rendpárti" elképzelések mellett mindinkább teret hódítottak a radikális reformerek, de jelentős tábort alkottak "a túlélő és igazodó opportunisták", valamint "a politikai arculat nélküli szürkék" is. Az energikus új főtitkár "grósznosztynak" elkeresztelt, a fontolva haladás, a mérsékelt reformok jegyében vitt politikája magában hordozta a visszarendeződés veszélyét. Erre utalt maga Grósz is a Sportcsarnokban elmondott, 1988 november végi beszédében, amelyben a fehérterror rémével riogatta hallgatóságát.
Az MSZMP hatalmi helyzetének megingásához az is kellett, hogy kétségessé tegyék uralmának alapelveit. Ez 1989. január 28-án történt meg, amikor a Kossuth Rádió 168 Óra című műsorában Pozsgay bejelentette: az MSZMP KB által a történelmi múlt elemzésére felállított bizottság "népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek". Az állítás az 1956 utáni egész rendszer, s benne az MSZMP legitimációját kérdőjelezte meg, amely az 1956-os események ellenforradalmi voltán alapult. Az MSZMP KB 1989. február 10-11-i ülésén tudomásul vette az 1956 átértékeléséről szóló állásfoglalást, és határozatot fogadott el, mely szerint a többpártrendszerű demokráciára való békés átmenet van napirenden.
Miközben az 1989. március 15-i megemlékezések, a nemzeti kerekasztal-tárgyalások megkezdése, Nagy Imre és mártírtársainak júniusi újratemetése a politikai ellenfelek erősödését mutatták, 1989 tavaszától az MSZMP reformkörei is mind erősebbé váltak. Sokan úgy vélték, hogy a reformkörök április 15-i kecskeméti országos tanácskozása kimondja a reformszárny kiválását, de a jelen lévő Nyers Rezső és Pozsgay Imre is a pártszakadás ellen foglalt állást, miközben a gyökeres politikai átalakulás és a modellváltás fontosságát hangsúlyozták.
A pártvezetésen belüli erőviszonyok fokozatos megváltozásának jeleként az 1989. április 12-i MSZMP KB-ülés kiszavazta a Politikai Bizottságból a keményvonalasok prominensének tekintett Berecz Jánost. A június 23-24-i ülés a párt operatív irányító testületévé egy négytagú elnökséget tett meg, melynek tagjai az akkor pártelnökké választott Nyers Rezső, Grósz Károly főtitkár, Pozsgay Imre államminiszter és a Grószt 1988 novemberében a miniszterelnöki poszton felváltó Németh Miklós lettek. Az addigi Politikai Bizottság 21 tagú Politikai Intéző Bizottságként működött tovább, s a KB Berecz Jánost érdemei elismerése mellett KB-titkári tisztségéből is felmentette. A hazai és a nemzetközi megítélés szerint a személyi változások a magyar reformerek konzervatívokkal szembeni győzelmét, Grósz Károly hatalmi pozíciójának gyengülését jelentették. A tanácskozás döntött arról is, hogy 1989. október elején Budapesten tartsák meg az MSZMP XIV. kongresszusát.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![Múlt-kor magazin 2012/ősz](/ih0Ax/label/.cut-640x400/616.jpg)
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/cabc38b0df2e8e8e1cf1e4d55e411bd6.jpg)