Legendás apák és fiúk

Iványi Béla

2009. május 12. 18:26

Nagykanizsa, 1878. október 27. – Vonyarcvashegy, 1964. január 20.

1903-ban a budapesti egyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Az egyetem elvégzése után a Magyar Országos Levéltárba kérte felvételét. A meghallgatás során, halála előtt nem sokkal, még Pauler Gyula fogadta, ő tette fel neki a kérdéseket történelemből és jogból. 1903-14-ben a díjtalan gyakornok, levéltári tiszt, majd fogalmazó. Az I. világháborúban tüzértisztként szolgált. 1914-től a debreceni egyetemen a magyar alkotmány- és jogtörténet nyilvános rendkívüli, 1917-27-ben nyilvános rendes tanára. 1925-26-ban a jog- és államtudományi kar dékáni tisztségét látta el. 1927-ben a Római Magyar Történeti Intézet tagja lett, rövid ideig levéltári kutatásokat folytatott Olaszországban. 1927-38-ban a szegedi egyetemen a magyar alkotmány- és jogtörténet nyilvános rendes tanára, 1934-35-ben a jog- és államtudományi kar dékánja volt. 1938-ban nyugdíjazták. 1938-44-ben Körmenden a herceg Batthyány-Strattmann család levéltárosaként dolgozott.

Tevékenyen részt vett a helyi politikai közéletben is. Még a világháborút lezáró, az ország megcsonkításával fenyegető Párizs környéki béketárgyalások árnyékában, 1919-ben Debrecenben jelentette meg a szlovákság nemzettörténetéről írott összefoglaló munkáját, amelyben azt igyekezett bizonyítani, hogy a szlovákok a Felvidékre a legutóbbi évszázadokban beszivárgott szláv elemeiből alakultak ki. Az 1920-as évek elején csatlakozott a jobboldali mozgalmakhoz, az Ébredő Magyarok Egyesületének elnökségi tagja és debreceni szervezetének vezetője, a Keresztény Nemzeti Liga választmányi tagja volt. 1923-ban sikertelen kísérletet tett a Magyar Nemzeti Szocialista Párt debreceni szervezetének megalakítására is.

Főként város-, jog- és művelődéstörténettel foglalkozott, több családi és városi levéltár anyagát feldolgozta és részben közzé is tette. Szakmai tapasztalatát a Magyar Országos Levéltárban szerezte. Már az első hónapoktól kezdve jelét adta kiváló képességeinek: nagy munkabírásának, fáradhatatlan kutatói érdeklődésének, egyre szélesedő szakmai tájékozottságának, rendkívüli anyagismeretének. Hónapokig rendezte a bártfai városi levéltár iratanyagát, feltérképezte a megyeszékhelyek már-már elfeledettnek hitt dokumentumait. Ahhoz a levéltáros-történész nemzedékhez tartozott, akiknek még megadatott, hogy a különböző kastélyokban és kolostorokban számos új forrást kutassanak fel. Behatóan vizsgálta a Mosóczi Zakariás és Telegdy Miklós által a XVI. században összeállított törvénygyűjteményt, a Corpus Jurist, valamint a kegyúri jogok történetét. Feldolgozta és közzétette több családi és városi levéltár (pl. Bártfa, Gönc, Eger) anyagát, forráskiadványai a magyar várostörténeti kutatások számára máig forrásértékűek. Emellett behatóan tanulmányozta a magyar nyomdászat és könyvkultúra történetét, a nemesi családok könyvgyűjteményeinek históriáját. A körmendi Batthyány-Strattmann család szolgálatában a Batthyány és a Festetics családok történetével foglalkozott, elindította és 1942–1943-ban szerkesztette a Körmendi Füzetek című forráskiadvány-sorozatot.

Személyéhez fűződik a történelem egyik történész-párbaja. 1929-ben csapott össze Mályusz Elemérrel, aki kritikával illette gönci várostörténeti forráskiadványát. Az ominózus mondat így hangzott: „Göncz szabadalmas mezőváros történetének írója [...] figyelmét annyira lefoglalják nagy fáradsággal összegyűjtött adatai, hogy nem törekszik kellő összeegyeztetésükre, félvén, hogy azok kikerülve izoláltságukból, kevésbé meggyőzőek lesznek.” A pisztollyal végzett duellum során végül senki sem sérült meg, és a felek kibékültek egymással.

A Magyar Tudományos Akadémia 1920. május 5-én választotta levelező tagjává. Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése című székfoglaló előadása 1922. december 11-én hangzott el. 1916-tól a Szent István Akadémia tagja, 1913-1914-ben a Magyar Történelmi Társulat titkára, 1914-ben főtitkára volt. 1937-ben – egy botrány miatt – lemondott tisztségeiről és akadémiai tagságáról.

Fő művei: Bártfa szabad királyi város levéltára I. 1319-1526. Szerk. Bp., 1910.; A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. Lőcse, 1917.; Gönc szabadalmas mezőváros története. Karcag, 1926.; Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. Bp., 1926.; A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története, 1577-1927. Szerzőtárs: Gárdonyi Albert. Bp., 1927.; A Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család története 1458-1526. Oklevéltár II. Bp., 1928.; A római szent birodalmi Széki gróf Teleki család gyömrői levéltára 1245-1526. I-II. Szerk. Szeged, 1931-32.; A városi polgárjog keletkezése és fejlődése, figyelemmel Buda és Pest városokra. Bp., 1936.; Könyvek, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon 1331-1600. Bp., 1937., új kiad.: A magyar könyvkultúra múltjából. Szeged, 1983.; A losonczi Bánffy család története. Bp., 1941.; Körmendi füzetek I-V. Írta, szerk. Körmend, 1942-43.; A két Zrínyi Miklós körmendi levelei. Bev., jegyz. Bp., 1943.; A magyar könyvkultúra múltjából. Iványi Béla (1878-1964) cikkei és anyaggyűjtése. Kiad., függeléket összeáll. Herner János - Monok István. (Bibliográfiával.) Szeged, 1983.; A középkori Vasvár. Kiad. Vízvári Zsolt - Zágorhidi Czigány Balázs. Vasvár, 1992.

Róla szóló irodalom: Degré Alajos: Iványi Béla. Vasi Szemle, 1964.; Vörös Károly: Iványi Béla. Levéltári Közlemények, 1964.; Vizi László: Iványi Béla munkásságáról. Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 2000.; Szőnyi Tamás: Iványi Béla domonkos rendtörténeti kutatásai. Tanítvány, 2001.; Soós István: Egy „lovagias” ügy. (Iványi és Mályusz párbajáról.) História, 2006.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!