2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Többarcú kisember irányította a kádári kultúrpolitikát

2009. március 25. 14:09 MTI

Bemutatták a Kádár-rendszer első számú kultúrpolitikusáról, Aczél Györgyről szóló dokumentumfilmet, Varga Ágota alkotását; a premier után a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban Heller Ágnes filozófus, Schmidt Mária, Révész Sándor és Standeisky Éva történészek és Agárdi Péter, az Aczél György Alapítvány tagja tartottak kerekasztal-beszélgetést.


Heller Ágnes elmondta: Aczél tipikus felemelkedő kisember volt, "aki több arccal rendelkezett", sokszor előfordult, hogy egy művészt segített, majd keresztezte karrierjét. Kereste a kapcsolatot az értelmiség színe-javával, véleménye szerint "mindent azért csinált, hogy jóban legyen az értelmiséggel". Ennek alátámasztására felidézte, hogy Aczél György hívta fel Illyés Gyula írót, költőt - akihez ellentmondásos viszony fűzte - az éjszaka közepén, amikor Déry Tibor író meghalt.

A filozófus szerint a Duna Televízió és a Mozgókép Alapítvány közös filmjében Konrád György író mondta ki az Aczélhoz fűződő legfontosabb ítéletet: a Kádár-rendszerben "túl sokat akasztottak". Aczél György annak a grémiumnak is tagja volt, amely a halálos ítéleteket is jóváhagyta, amit "nincs jogunk elfelejteni" - fogalmazott. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az értelmiségiek közül a legtöbben a "tűrt" kategóriában voltak, azaz a Rákosi-korszakhoz képest enyhülést jelentett a Kádár-rendszer - mutatott rá.

Standeisky Éva elmondta: az aczéli időkben a párt vezető funkcionáriusai megmutatták, hogy milyen lehetőségei voltak az értelmiségieknek karrierjük építését illetően. Megemlítette, hogy Aczél 1960-ban Kassák Lajos író és képzőművésznek nem engedte, hogy kimenjen Párizsba a saját kiállításának megnyitójára, azonban az erre szóló plakátokat Magyarországon, a Kossuth Nyomdában sokszorosították. A történész hangsúlyozta, hogy Aczél György kegygazdálkodást folytatott a művészekkel, az "engedni és tiltani", illetve az "ostor és mézesmadzag" politikájával. Ebbe a játékba azonban a nyolcvanas évek elejétől az értelmiségiek már nem mentek bele, felnőttebbeknek tartották magukat annál, hogy egy vezető politikus útmutatásai alapján alkossanak.

Schmidt Mária azt hangoztatta, hogy a filmben kevesebbet kellett volna szerepelnie a családtagoknak, és többet a korabeli, még élő egykori politikusoknak. Örömének adott hangot azonban, hogy a filmnek lesz folytatása, így sor kerülhet ezeknek a hiányosságoknak a pótlására. Kitért arra is, hogy a kultúrára szánt pénzt végső soron Aczél György osztotta a pártapparátuson keresztül. Akik elfogadták az általa diktált szabályokat, könnyebben jutottak anyagi javakhoz, hétvégi telekhez, vagy éppen útlevélhez. Akik elutasították a feltételeit, azok viszont ellehetetlenültek, "nem véletlenül mentek el az országból ennyien, és próbáltak meg máshol élni" - tette hozzá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár