Kétmillió német nőt erőszakoltak meg a szovjet katonák a világháború végén

Az október 23-án bemutatott film főszerepét Nina Hoss játssza, akit a történet szerint a szovjet katonák többször is brutálisan megerőszakoltak, majd, hogy a további erőszaktól megmeneküljön, viszonyba kezd egy magas rangú tiszttel.

Az alkotás alapjául Marta Hillers német újságírónő naplója szolgált, akit a megszállás alatt többször is megerőszakoltak. A nő első bejegyzéseit 1945. április 20-án vetette papírra, míg az utolsót tíz nappal később, nem sokkal öngyilkossági kísérlete előtt. A könyvet névtelenül írta, és az először 1954-ben Angliában és az Egyesült Államokban jelenhetett meg. 2003-ban Németországban is kiadták, akkor sikerkönyvvé vált, ám azt a legtöbben a német nők szörnyű sorsának mementója helyett inkább a fantázia szüleményeként kezelték.



A Vörös Hadsereg 1945 áprilisában érkezett meg Berlin alá, ahonnan a megszállók brutalitásáról keringő hírek miatt korábban nagyon sokan elmenekültek. A háború utolsó hónapjaiban a becslések szerint közel kétmillió német nőt és leányt becstelenítettek meg (sokakat többször is). A nők egy része megfogant, és ezen nem kívánt terhességekből később kiközösített gyerekek születtek, míg voltak, akik elvetették a magzatokat, és voltak, akik az öngyilkosságba menekültek. 1945-48 között évente kétmillió illegális abortuszra került sor, és a szexuális betegségek is olyannyira elterjedtek voltak, hogy 1947-re a szovjet hatóságoknak erőszakkal kellett fellépni saját katonáik ellen.

A filmmel párhuzamosan a kelet-német Greifswaldi Egyetem kutatója, Dr. Philip Kuwert is nagyszabású kampányba kezdett, amellyel az akkor történtek máig élő hatásait szeretnék felmérni. A kutatók szerint ezzel az áldozatok pontos száma mellett a trauma kiterjedtségét is megismerhetik majd. Ezzel párhuzamosan azonban arra is figyelmeztetnek, hogy bár a Vörös Hadsereg brutalitása nagyon hamar közismertté vált Európában, a francia és amerikai katonák is nagyon sok nemi erőszakot követtek el a megszállt területeken.

A film nem szeretné felmenteni a németeket, a készítők csupán a háború egyik kevéssé ismert fejezetét szeretnék bemutatni. A témáról mostanáig nem nagyon eshetett szó: a kelet-német területeken a kommunista rendszer hivatalos propagandája a Szovjetuniót megmentőként állította be, a nők pedig inkább elhallgatták megalázottságukat, és nem akarták, hogy a frontról hazatérő férfiak megtudják, hogy feleségük, testvérük, gyerekeik és anyjuk milyen szenvedéseket élt át, inkább feledni akarták az egészet.

A film a korábbi viták mellett újjáélesztheti az orosz háborús bűnök újragondolását is, és vannak, akik szerint Moszkvának nyilvánosan bocsánatot kéne kérnie az ügyben. A közelmúltban több hasonló alkotás is készült, így filmre vitték Drezda bombázását, Checkpoint Charlie asszonyát, a Stasi kegyetlenkedéseit, vagy éppen a Wilhelm Gustloff elsüllyesztését is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai