2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Amikor augusztusban ért véget a tavasz

2008. augusztus 21. 08:32

Normalizálták a tavaszi szelet is

A moszkvai tárgyalásokon kikényszerített intézkedések fokozatosan léptek életbe. Augusztus 31-én, tíz nappal a bevonulás után a CSKP KB jóváhagyta a `Moszkvai jegyzőkönyvet`. A parlament kora ősszel megszavazta a tömegtájékoztatási eszközökkel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket. Október közepén pedig Prágában aláírták a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról szóló egyezményt. Az ideiglenes tartózkodás végül több mint két évtizedig (1991-ig) tartott.

A normalizáció során a legfelsőbb pártszervek egymás után vonták vissza az 1968-as párthatározatokat, a konzervatív vezetők célul tűzték ki a sajtó pacifikálását. A hírlapok és folyóiratok a betiltástól való félelmükben feladták korábbi kritikus és reformpárti magatartásukat, és igazodtak a pillanatnyi politikai helyzethez. A visszarendeződés jegyében továbbá szigorúan korlátozták a nyugati országokba való kiutazás lehetőségét is. Az értelmiség körében számos tudóst és tanárt szilenciumra száműztek, a katonai megszállást követően sok - a különböző források szerint 90-150 ezer - csehszlovák állampolgár emigrált Nyugatra. Az emigránsok jó részét fiatalok és értelmiségiek alkották.
Az augusztusi intervenció pontot tett a prágai tavasz "ellenforradalomnak" minősített megújulási folyamatának végére. Bár Dubceket egyelőre megerősítették a CSKP élén, a reformok ellenzői lépésről-lépésre megszilárdították hatalmukat az állam- és a párt vezetésében. A prágai tavasz politikusai az orosz presszió hatására fokozatosan lemondtak a reformokról, míg közülük azok, akik a szovjet puskacsövek láttán megváltoztatták korábbi álláspontjukat, megőrizhették pozícióikat. A legexponáltabb reformerek és értelmiségiek elszigetelődtek. 1968 őszén a katonai megszállás alatt álló országban már nem volt helye a változásoknak, bár a lakosság még néhány hónapon át a lázas tevékenység bűvkörében élt, illetve passzív ellenállással tiltakozott a visszarendeződés ellen.

Fotó: Getty
1969-1970-ben tisztogatásokra került sor a kommunista pártban - számos párttagot kizártak a CSKP-ből, de tiltakozásképp vagy 120 ezren önként kiléptek a pártból. 1969 áprilisában a "normalizáció" vezéralakját, Gustáv Husákot választották első titkárrá. A tisztogatásokat 1970-ben a CSKP egész tagságára kiterjesztették. Dubcek átmenetileg a parlament elnöke lett, ahonnan rövid idő után Törökországba "száműzték" nagykövetnek. Miután a "normalizátorok" innen is elbocsátották, nyugdíjba vonulásáig egy erdészeti vállalat technikusaként dolgozott.

A Dubceket felváltó Gustáv Husákot 1968 kora őszén kezdetben a lakosság egy része is támogatta, ám ez a bizalom rövidesen semmivé foszlott. A Husák nevével fémjelzett "normalizációs" politika jegyében a Moszkvához hű csehszlovák kommunisták az általuk normálisnak tartott közállapotokat kívánták visszaállítani, beleértve az ötvenes évekre jellemző dogmatizmust is. A régi-új politika elleni tiltakozásképpen 1969. január 16-án a prágai Vencel téren Jan Palach cseh diák felgyújtotta magát. Tette a társadalomban komoly visszhangra talált, példáját többen is követték.

Gustáv Husák az 1944-es Szlovák Nemzeti Felkelés egyik vezetője volt, aktívan részt vett a kommunista hatalomátvételben, majd 1951-ben letartóztatták, és "burzsoá nacionalizmus" vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban szabadon engedték, 1963-ban pedig rehabilitálták. A prágai tavasz idején a reformok és Dubcek hívének számított, 1968 áprilisában miniszterelnök-helyettessé nevezték ki, és Csehszlovákia föderalizálása érdekében ténykedett. A moszkvai tárgyalások során Brezsnyev őt szemelte ki a visszarendeződés főszereplőjévé. 1969-ben a párt élére került, 1975-ben pedig Csehszlovákia elnökévé választották. Husák és társai vezetése alatt Csehszlovákia a szocialista tábor egyik leghűségesebb és legszürkébb tagja lett ismét - és maradt egészen 1989 teléig.
Az 1968-as év történései közül egyedül az ország föderalizálása bizonyult hosszabb életűnek. A prágai tavasz idején - még májusban - a csehszlovák kormány jóváhagyta, hogy Gustáv Husák vezetésével egy bizottság foglalkozzon az ország szövetségi államként való átszervezésével. A bizottság őszre kidolgozott javaslatát október 27-én fogadta el a prágai parlament. Ezáltal az 1960 óta fennálló Csehszlovák Szocialista Köztársaságból létrejött a Cseh Szocialista Köztársaságból és a Szlovák Szocialista Köztársaságból álló föderáció, a tagköztársaságok intézményi önállóságával.

Fotó: Getty
Az új alkotmány 1969. január 1-jén lépett érvénybe. A föderalizációra azonban rányomta bélyegét az intervenció és a visszarendeződés, és az igazi hatalom sem a föderalizált állami szervekben összpontosult, hanem mindenről a pártszervek döntöttek. Miután a törvény a Csehszlovák Kommunista Párt szerkezetét nem érintette, ezért a létrehozott föderáció is leginkább egy papíron létező intézmény maradt.

A csehszlovákiai reformmozgalom eltiprása igazolta, hogy az állampárti szocializmust nem lehet belülről megreformálni, ez az elképzelés illúzió. Az intervenció ugyan komoly károkat okozott a Nyugaton működő kommunista mozgalmaknak, de a közvetlen veszélyt elhárította, és - átmenetileg - konszolidálta a szocialista berendezkedést Kelet- és Közép-Európában.

Kiss Balázs, Terra Recognita Alapítvány


Források:
Zdenek Mlynár: A prágai tavasz... és ősz. Vita Kiadó, Budapest, 1989.
Kun Miklós: Prágai tavasz - Prágai ősz. 1968 fehér foltjai. Akadémia, 1998.
Kronika ceskych zemí. Fortuna Print, Praha 1999.
Jirí Kocian, Jirí Pernes, Oldrich Tuma a kol.: ceské prusvihy. Barrister & Principal, 2004.
Petr cornej, Jirí Pokorný a kol.: Osudové osmicky. Nakladatelství Lidové noviny, Praha 1999.
A *-gal jelölt idézetek Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényből származnak. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002. Fordította: Körtvélyessy Klára.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár