1400 éves bronzüstöt találtak Pergamon híres mozaikházában

Egy ritka, késő ókori, bronzból készült üstöt tártak fel az egykori Pergamon egyik házának medencéjében.

Az üst sértetlen, eredeti állapotában van. Becslések szerint a 7. századból származik. A lelőhely Pergamon, azon belül pedig az a villa, amelyet díszes mozaikpadlói miatt mozaikháznak neveztek el. Az edényt a központi udvarban lévő kőlapos medencében találták meg. Úgy tűnik, hogy közvetlenül a villa elhagyása előtt tették (rejtették) oda, amikor az arabok felgyújtották a házat. 

A város felemelkedése

Pergamon az évszázadok során felváltva állt a görög szövetségesek és a Perzsa Birodalom ellenőrzése alatt.  Végül Nagy Sándor  szabadította fel. Az archaikus városból csak néhány lelet maradt fenn, valamint egy kis falszakasz és maga az alap két 4. századi templomból. A Kr. e. 3. századtól Pergamon Attalida Királyság fővárosa lett. Az attalida királyok a várost második Athénné akarták alakítani, ezért cselekedtek is. A teljesen átépítést követően Pergamon a görög kultúra egyik legfontosabb központjává vált. Lett híres könyvtára, színháza és hatalmas akropolisza is. A monumentális pergamoni oltárt, amely ma a neki szentelt berlini múzeumban található, a hellenisztikus művészet és építészet egyik legnagyobb csodájának tartják.

Pergamon bukása

Az utolsó király Kr. e. 133-ban Pergamont a Római Köztársaságra hagyta. A rómaiak alatt aztán a helység ismét bővült, és a 2. század közepére a római Ázsia egyik legnagyobb városa lett. Aszklépiosz szentélye az egész birodalomban híres egészségügyi és gyógyító központ volt. Galénosz, a 3. század kiemelkedő orvosa is itt született és tanult. 

A várost később földrengések és gót támadások károsították, gazdasága pedig a harmadik század válsága (Kr. u. 235-284) idején az összeomláshoz közeledett. A 4. évszázadban némileg helyreállt, de a 7. század arab portyáinak nyomására visszahúzódott egy védhetőbb településsé. A nagy hellenisztikus és római város többi része romokban hevert.

Grandiózus mozaikok

A mozaikház a város fénykorában, a 2. és 3. század között épült, majd később többször átalakították. A díszes mozaikpadlókon többféle színű, virágos és geometrikus minták láthatók, olyan motívumok, amelyek a görög díszítésekben népszerűek voltak, és a 3. és 4. században a gazdag anatóliai otthonokban is alkalmazták.

A villakomplexumban más helyekről újrahasznosított, érdekes elemeket is találtak. Például egy a hellenisztikus korból származó, Basilike, azaz "a királyé" bélyegzővel lepecsételt tetőcserepet. Ezeket az akropoliszon lévő királyi épületekben használták, de a mozaikházban fellelt példány az egyetlen teljesen ép darab. Egy másik újrahasznosított tárgyat ugyanabban az udvari medencében fedeztek fel, ahol a bronzüstöt is. Ez egy sírkő "A világ legédesebb gyermeke" felirattal, rajta a gyermek és nyúlra vadászó kutyája  ábrájával.

Menekülés üst nélkül

A helyszínen bizánci korabeli sírokat is találtak. Több sírban egynél több temetkezés volt, ami azt bizonyítja, hogy a bizánci uralom utolsó napjaiban szűkösek voltak az erőforrások Pergamonban. Az esőmedencében elhagyott értékes bronzedény azt mutatja, valakinek a lehető leggyorsabban ki kellett jutnia a mozaikházból. Mindent hátrahagyva.