Sértetlen mozaikok Pergamonból

A pergamoni Vörös Bazilika romjai, amely közelében a feltárás zajlott. (Kép forrása: Wikipédia / Prioryman /CC BY-SA 3.0)

A mai Törökországban, az ókori Pergamon városában végzett ásatások során a térség egyik legimpozánsabb római kori rezidenciáját tárták fel. A mozaikok háza néven ismert fényűző építményt bonyolult geometrikus és virágmintákkal díszített padlóburkolatok jellemzik. A feltárás új nyomokat mutat Pergamon elitjének életéről és az évszázadok során bekövetkezett átalakulásáról.

Előkelő római ház 

Az ikonikus Kızıl Avlu (Vörös Bazilika) közelében található rezidencia a Kr. u. 2-3. századból származik, amikor a város már a Római Birodalom része volt. A ház nevezetessége a nagyméretű perisztil, oszlopos udvar, központi kőmedencével, amely a római arisztokrata lakóházak jellegzetes része. A régészek figyelmét a rendkívüli módon megőrződött mozaikok keltették fel, amelyek kulcsfontosságú információkkal szolgálhatnak az Anatóliára gyakorolt görög-római hatásról.

Az építészeti maradványok között a kutatók rejtélyes pecsétet találtak egy csempén, amelyen a görög „Basilike” szó szerepel (jelentése „királyi”). Ez a nyom felveti a kérdést, hogy a rezidencia a pergamoni nemesség valamelyik családjához vagy a királyi hatalomhoz tartozhatott-e.

Pergamon pompájának tükörképe

Pergamon a hellenisztikus és római világ egyik legfontosabb kulturális központja volt. Fénykorában „második Athénné” akart válni, olyan monumentális épületekkel, mint a híres pergamoni könyvtár és a lenyűgöző, 10 000 férőhelyes színház.

A mozaikok háza megerősíti a pergamoni társadalom kifinomultságát és a görög-római építészeti stílusokhoz való ragaszkodását. A lakóházban talált mozaikok a művészeti hatások ötvözetét mutatják. A klasszikus geometrikus elemek és a naturalista részleteket ötvöző minták a késő római esztétikára jellemzőek.

Úgy tűnik, hogy az épületet több évszázadon át használták, beleértve a bizánci korszakot is, amikor a közeli Vörös Bazilikát keresztény templommá alakították át. A régészek szerint azonban a házat végül egy pusztító tűzvész után elhagyták, valószínűleg a 7. században.

Királyi pecsét és gyermeki sírkő

A pergamoni ásatás egyik legérdekesebb lelete egy „Basilike” felirattal lepecsételt csempe felbukkanása volt, ami arra utal, hogy az épület királyi vagy magas rangú családhoz kapcsolódhatott. Pergamonban az ilyen feliratokat gyakran az uralkodók vagy az arisztokrácia épületein használtak, ami arra utal, hogy a ház nagy társadalmi jelentőséggel bírt.

Egy másik megható felfedezés egy gyermek sírkövének újabb felhasználása volt a központi tó szerkezetében. A kőre, amelyet a jelek szerint a lakóház egy későbbi fázisába építettek be, a „A legédesebb gyermek a világon” feliratot vésték, és egy kis vadászt és kutyáját ábrázolja. Az ilyen típusú feliratok gyakoriak voltak a görög-római világban, és az ókorban a halálról és a túlvilági életről vallott nézeteket tükrözik.

További kutatások

A mozaikokon és a pecsétes csempéken kívül az ásatások során különböző korszakokból származó maradványokat tártak fel, többek között egy bizánci temetőt, érméket, konyhai eszközöket és a mindennapi élet tárgyait. A többszörös temetkezések jelenléte egyes sírokban arra utal, hogy a város válságos – háborús vagy gazdasági nehézségek miatt –  időszakokat élt át.

Az UNESCO világörökségi listájára felvett Pergamon továbbra is létfontosságú régészeti lelőhely a kis-ázsiai hellenisztikus és római kori városok fejlődésének megértéséhez. A komplexumnak eddig csak 20 százalékát tárták fel, a régészek remélik, hogy a jövőbeli kutatások további részleteket tárnak fel ennek a lenyűgöző ókori metropolisznak a rejtett történetéről.

Mit hoz a jövő?

Miközben a mozaikok házában folytatódnak az ásatások, a hatóságok bejelentették, hogy a legjelentősebb leletek közül néhányat a Bergama Múzeumban fognak kiállítani. Ezáltal a nagyközönség első kézből értékelheti az ókori Pergamon művészeti és kulturális gazdagságát.

A pergamoni mozaikok házának felfedezése új darabkával bővíti a város történetének kirakós játékát. Nemcsak a helyi arisztokrácia római kori fényűzését igazolja, hanem kérdéseket vet fel a háznak a királyi családdal való kapcsolatáról és lakóinak későbbi sorsáról is. Ahogy a régészek haladnak az ásatásokkal, újabb nyomok kerülhetnek elő. Segítenek jobban megérteni az ókori világ egyik leglenyűgözőbb városának mindennapi életét. Minden egyes földréteg eltávolításával Pergamon továbbra is feltárja örökségét, amely az itt élő civilizációk nagyságáról és összetettségéről tanúskodik.

Készült a muyinteresante.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek