1200 éves temetkezési kőkorsót fedeztek fel Laoszban

Kép a feltárt temetkezési kőedényről (Forrás: Nicholas Skopal)

Az ásatásokat végző csapat tagjai legújabb tanulmányukban kifejtették: az 1-es számú kőkorsó az első olyan lelet, amely egyértelműen beazonosítható emberi maradványokat tartalmaz. Az évtizedek során több ezer hasonló leletet találtak Délkelet-Ázsiában, és bár a kutatók már korábban is feltételezték, hogy ezeket temetkezésre használhatták, egyértelmű bizonyítékokkal eddig nem tudták alátámasztani a feltételezést. A kőkorsók funkcióját tehát eddig csak találgattuk – mondta Anna Pineda, az Ausztrál Nemzeti Egyetem régésze, majd hozzátette: az, hogy végre emberi csontokat talált egy kutatócsoport egy ilyen leletben, egyértelművé tette, hogy bizonyos kultúrák másodlagos temetkezési helyként gyakran alkalmazhattak ilyen kőtárgyakat.

A 75-ös lelőhelyen feltárt lelet a Laoszban eddig talált legnagyobb kőkorsók közé tartozik – nyilatkozta a tanulmány társszerzője, az ausztráliai James Cook Egyetem régésze, Nicholas Skopal a Live Science-nek. A különleges tárgy feltárása során a kutatókat nemcsak az emberi csontok magas száma, hanem ezek elhelyezése is meglepte: a koponyákat például rendszerint a kőkorsók szélén, míg a kar- és lábcsontokat egymás mellett helyezték el. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a lelet nem elsődleges temetkezési helyként, hanem valamilyen temetési rituálé szerves részeként funkcionálhatott egykor.

Ezt a feltételezést erősíti, hogy a tárgyban üveggyöngyöket is találtak, amelyek segíthetnek megérteni a lelőhely kultúráját és temetkezési szokásait.

A lelőhelyen a hatalmas kőkorsó mellett több mint kétezer hasonló, 1 és 3,3 méter közötti leletet azonosítottak a kutatók. Bár a régészeknek sikerült megállapítaniuk a leletek feltételezett korát – Kr. e. 500 és Kr. u. 500 között keletkezhettek – az ezeket készítő kultúra kilétét sajnos továbbra is homály fedi.

A csontok radiokarbonos kormeghatározása során a kutatók kiderítették: a különböző korú személyekhez köthető maradványok 890 és 1160 között több részletben kerülhettek a kőkorsóba. A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a leletet több generáción keresztül használták – mondta Skopal. A kutatók reményei szerint a DNS-vizsgálatok lehetővé teszik majd az egyének közötti biológiai kapcsolatok feltérképezését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"