Több száz egér csontjai kerültek elő Apollón gortüszi szentélyéből
Több mint 450 egér csontmaradványait azonosították a régészek az ókori krétai Gortüsz Apollón-szentélyének egyik rituális leletegyüttesében. A kutatók szerint az állatok valamilyen vallási szertartás részét képezhették, ami arra utalhat, hogy a szentély korai időszakában Apollón egy kevésbé ismert formáját is tisztelhették.
- Több mint 450 házi egér csontmaradványait azonosították a krétai Gortüsz ókori Apollón-szentélyének egyik rituális leletegyüttesében.
- A szokatlan mennyiségű egérmaradvány alapján a kutatók feltételezik, hogy az állatokat valamilyen vallási szertartás részeként helyezhették el a szentélyben.
- A lelet felveti, hogy a korai időszakban Apollón Szmintheusz, vagyis az egerekkel összefüggésbe hozott aspektusát is tisztelhették Gortüszben.
Az athéni Olasz Régészeti Iskola és a Padovai Egyetem Kulturális Örökség Tanszékének irányításával július 19. és augusztus 14. között végzett ásatások elsősorban a Kr. e. 7. század közepén kialakított szentély körzetére összpontosítottak. A három új kutatóárok megerősítette a komplexum korábban meghatározott kronológiáját, miközben részletesebb adatokat szolgáltatott az alapozásról, a falazásról és a terület vízelvezető rendszeréről.
A feltárások alapján a szentély a kialakuló krétai poliszok egyik legkorábbi és építészetileg legösszetettebb kultuszhelye lehetett, amelynek megépítése jelentős tervezést és közösségi erőforrásokat igényelt. Az új eredmények ezért nemcsak az épület fejlődésének rekonstruálását segítik, hanem annak megértéséhez is hozzájárulhatnak, milyen szerepet játszottak a közösségi vallási terek a krétai városállamok kialakulásában.
A kutatás legérdekesebb kérdését azonban egy már 2025-ben feltárt fogadalmi leletegyüttes vetette fel, amelyben kerámiák, figurák és más rituális tárgyak mellett több mint 450 házi egér (Mus musculus) csontmaradványait találták meg. A kutatók szerint ilyen mennyiségű kisemlős felhalmozódását egy kultikus környezetben nehéz természetes folyamatokkal magyarázni, ezért azt feltételezik, hogy az állatokat szándékosan helyezhették el a szentélyben valamilyen vallási szertartás részeként.
A felfedezés azért különösen érdekes, mert a hellenisztikus kori feliratok alapján Gortüszben Apollónt elsősorban Püthiosz melléknéven tisztelték, amely az isten delphoi kultuszához, valamint a megtisztuláshoz, a jósláshoz és a városalapításhoz kapcsolódott. Az egérmaradványok ugyanakkor felvetették annak lehetőségét, hogy a szentély korai időszakában Apollónt Szmintheusz néven is tisztelhették, vagyis az istenség egerekkel összefüggésbe hozott, a rágcsálók jelentette veszélyektől védelmező alakja is szerepet kaphatott a helyi kultuszban.
Apollón Szmintheusz kultusza elsősorban a kis-ázsiai Tróaszból és más anatóliai területekről ismert, ahol az istenséghez a termés és a közösség rágcsálóktól, illetve a hozzájuk kapcsolt betegségektől való védelmét is társították. A régészek ezért elképzelhetőnek tartják, hogy a gortüszi szentélyben a különböző korszakokban Apollón eltérő aspektusai kerültek előtérbe, bár a téma még vizsgálatokat igényel.
A szentély mellett fekvő színház területén szintén új eredmények születtek, ahol a régészek a scaenae frons, vagyis a színpad mögött emelkedő monumentális homlokzat további részeit tárták fel. Az összeomlott szerkezet kőtömbjei között burkolatok, építészeti elemek és díszítések maradványai kerültek elő, amelyek segítségével pontosabban rekonstruálható lehet az épület egykori megjelenése és a krétai színházépítészet római kori fejlődése.
