Középkori temetőt tártak fel a naumburgi dóm mellett
Egy 13 sírból álló középkori temetőt tártak fel a régészek a németországi naumburgi dóm közvetlen közelében, ahol az elhunytak többségét értékes mellékletekkel helyezték végső nyugalomra. A leletek arra utalnak, hogy a temetkezési helyet a középkori egyházi központ magas rangú személyei használhatták.
- A 13 sírból álló középkori temetőt tártak fel a naumburgi dóm közelében, a 11. századi székesegyház és az egykori Szent Miklós-kápolna között.
- A sírok szinte mindegyikéből értékes mellékletek kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy a temetőt magas társadalmi rangú személyek használhatták.
- Naumburg a 11. század elején vált püspöki székhellyé, első székesegyháza pedig feltehetően az 1040-es évekre készült el.
A temető a Dóm tér átalakításához kapcsolódó, tavasszal megkezdett régészeti feltárások során került elő, a 11. századi székesegyház maradványai és az egykori Szent Miklós-kápolna között. A kutatók eddig 13 sírt azonosítottak, amelyek szinte mindegyikéből értékes sírmellékletek kerültek elő, ezért feltételezik, hogy az itt eltemetett emberek a korabeli társadalom előkelő rétegéhez tartozhattak.
Naumburg a 11. század elején vált püspöki székhellyé, miután az egyházmegye központját Zeitzből a városba helyezték át, az ezt követően emelt első székesegyház pedig feltehetően az 1040-es évekre készült el. Az első püspöki templomot az Ekkehardiner őrgrófok által emelt új vár külső várudvarában hozták létre, ami jól érzékelteti a világi és az egyházi hatalom közötti szoros kapcsolatot.
Az első dómot 1210 után fokozatosan felváltotta a ma is álló, késő román stílusú székesegyház, a korábbi épület egyes részeit azonban beillesztették az új templomba. A régészek a keleti kórustól délre fekvő egykori Szent Miklós-kápolna területét is vizsgálják, amelyet a 15. században a ma is álló Háromkirályok-kápolna épületébe építettek.
Bár az 1960-as években végzett nagyszabású ásatások már számos részletet tisztáztak a dóm keletkezéséről, a környező területeket régészeti módszerekkel korábban nem nézték át részletesen. A sírok és mellékleteik mostani elemzése ezért segíthet pontosabban meghatározni az elhunytak társadalmi helyzetét, életmódját és a temető használatának időszakát, miközben a temetkezési szokások vizsgálata a korai dóm körül kialakult közösségről is új ismereteket nyújthat. A régészeti kutatások a Dóm tér átalakításával párhuzamosan tovább folytatódnak.
