11 mitológiai lény, amely az emberiség legelemibb félelmeit testesíti meg
2018. szeptember 12. 08:22 Múlt-kor
Korábban
A baziliszkusz
1587-ben Varsóban egy ötéves lány eltűnt otthonából. Kint játszott egy barátjával, azonban este sem jött haza, és az anya a szolgálólánnyal átfésülte az egész várost érte. A két kislányt végül egy 30 éve romokban álló ház pincéjében találták meg, holtan és mereven. Az édesanya a lépcső tetején maradt, míg a szolgálólány lement az öreg, korhadt lépcsőkön a sötét pincébe. Mielőtt azonban leért volna, hirtelen megállt. Teljesen megfagyott, kővé dermedt álltában. A városban később az a hír járta, hogy a szolgálólány egy baziliszkusz szemébe nézett: a lényébe, amely egyetlen pillantással képes ölni.
Varsó népe korántsem elsőként találkozott a baziliszkusszal. A rómaiak szerint a lények nagy számban éltek az észak-afrikai Kirenaikában, a mai Líbia területén. A feljegyzések szerint a kígyószerű lény mérge annyira erős, hogy már pillantása is halálos volt. Az ember akkor sem volt biztonságban, ha megvárta a lény távozását, ugyanis nyomában is mérget hagyott. Plinius szerint ember nem tudta megölni – ha egy lovas ledöfte lándzsájával, a méreg a lándzsán felkúszva a lovast és a lovat is megölte. A lényt az különböztette meg a kígyóktól, hogy képes volt felegyenesedve közlekedni. A baziliszkuszt az ókori források szerint egyedül a menyét képes megölni, mert rá nem hat a pillantása.
Lehetséges, hogy valódi állatról van szó – vagy legalábbis annak eltúlzott változatáról: Líbiában élnek köpködő kobrák, amelyek képesek távolra, főként áldozataik szemébe elspriccelni mérgüket, e tulajdonságát túlozhatták el olyannyira, hogy mire távolabbi vidékekre kerültek a róla szóló hírek, már pillantásával ölt. Emellett mérge ilyetén bevetésekor a köpködő kobra felegyenesedik, és kitárja nyaka bőrlebenyeit, a megszokott kígyóktól egészen eltérő látványt nyújtva. A kobraelméletet alátámasztja az is, hogy az afrikai mérges kígyók gyakran válnak a menyétre távolról hasonlító mongúz áldozataivá.
Kobrák azonban nemigen fordulnak elő a természetben Lengyelországban. 1587-ben a lakosok váltig állították, hogy egy baziliszkusszal volt dolguk. Egy Johann Faurer nevű elítélt bűnözőt küldtek le a pincébe, egy tükrökkel teleaggatott kabátot viselve, letakart szemmel, hogy egy gereblyével kihúzza onnan a szörnyeteget. Ezt a feljegyzések szerint sikeresen meg is tette – még egy orvos is szemtanúja volt az esetnek, aki fel is jegyezte: „Valóban egy baziliszkusz volt, kakasfeje volt, egy varangy szemeivel, koronaszerű bóbitával, szemölcsös és pikkelyes bőre, végig a mérges állatok színével fedve, és görbe farka, teste mögé hajtva.”
Lehetséges, hogy a tömeghisztéria esete volt ez, mely során egy egész városnyi ember szörnyeteget látott ott, ahol szörnyeteget akart látni. Valami azonban mindenképpen volt abban a pincében, és a városlakóknak szükségük volt egy magyarázatra, hogy mi ölte meg a két kislányt és a szolgálólányt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap