11 mitológiai lény, amely az emberiség legelemibb félelmeit testesíti meg
2018. szeptember 12. 08:22 Múlt-kor
Korábban
A wendigo
1661-ben egy csoport jezsuita misszionárius az Ottawa folyó mentén található erdőkben lakó algonkin indiánok földjére utazott. Előttük már járt itt egy jezsuita csoport, azonban a hírek szerint különös megbetegedés lett rajtuk úrrá. A felmentésükre érkező csoport hallott ugyan róla, hogy valami rossz történt a misszióval, amikor azonban odaértek, minden képzeletüket felülmúlta az, amit találtak. Ahogy leírták:
„E szegény embereket (…) olyan kórság gyötörte, amelytől olyannyira éheznek az emberhúsra, hogy nőkre, gyermekekre és még férfiakra is rávetik magukat, mint afféle farkasemberek, és telhetetlenül felfalják őket, étvágyuk fékezésére képtelenül – folyvást újabb zsákmány után lesnek, és mindig mohóbban egyre többet esznek.”
A misszionáriusok, akiket felmenteni jöttek, kannibálokká váltak. Jézus Társaságának tagjai számára felfoghatatlan volt állapotuk, az algonkinok azonban igen jól ismerték a jelenséget: a hittérítőket megszállta a wendigo.
Az algonkinok szerint a wendigók emberevő szörnyetegek voltak, amelyek a Nagy-tavak környékén járták a vadont. Testük lesoványodott, bordáik kiálltak vékony, sápadt bőrük alatt, szemeik gödreik mélyére süllyedtek. Éhhalált halt emberekre hasonlítottak – mintha egy hétig a sírban oszladoztak volna, mielőtt újra járni kezdtek.
A wendigo étvágyát az indiánok szerint soha semmi sem csillapíthatta. Rátámadt a többi emberre, de minden falattól nagyobbá és éhesebbé vált, mígnem hatalmas, vérszomjas óriássá nem vált, amely még a fáknál is magasabb volt. Szerintük a misszionáriusok is wendigókká változtak, és elkezdtek emberekre vadászni. Történt már korábban ilyen, legtöbbször az aszályos évek hideg telein. Olyan dolog volt ez, amelyre a törzs fel volt készülve: hatalmas mulatságot volt szokás körükben tartani, amelyen táncoltak és kántáltak, hogy távol tartsák a lényt közösségüktől.
A valószínűbb magyarázat természetesen az, hogy a jezsuiták megőrültek az éhségtől, és a kannibalizmus felé fordultak. A mitológiai lény gondolata azonban valószínűleg megnyugtató volt az algonkinok számára – ők ennek segítségével értelmezték azokat az eseteket, amikor a jó és példás életű emberek elképzelhetetlenül visszataszító cselekedetekre szánták el magukat.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Új enciklopédia mutatja be a középkori női irodalmat
- Nem modern találmány: így szabályozták a születéseket az ókori római nők
- A bölcsőtől az íróasztalig: így hódították meg a nők a magyar irodalmat a meséken keresztül
- A Kennedy-dinasztia átka: meghalt Tatiana Schlossberg
- Urartui nők az adminisztrációban? Meglepő leletek Cavustepe várából
- Az egyiptomi nők, akik átírták a hatalom szabályait
- Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában?
- Nők a függetlenségi háború kulisszái mögött
- Emily Langton Massingberd – a nő, aki megelőzte korát
- Nő is harcolhatott a longobárd seregben tegnap
- Visszaszolgáltattak egy inka gyermekmúmiát az argentin őslakosoknak tegnap
- Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet tegnap
- Német találmány előzhette meg Thomas Edison fonográfját tegnap
- Aphrodité-fejet és egy ókori bazilikát tártak fel Egyiptomban tegnap
- A Karib-tenger igazi kalózait keresték Nassau kikötőjében tegnap
- Ideiglenesen kialudt Szarajevó örök lángja tegnap
- Holland történész tárta fel egy háborús bűnös katonatiszt magánéletét tegnap



































