11 mitológiai lény, amely az emberiség legelemibb félelmeit testesíti meg
2018. szeptember 12. 08:22 Múlt-kor
Korábban
A hüdra
Bármilyen szörnyűnek is hangzik a sokfejű hüdra mitológiai leírása, a legtöbb embernek nem is lett volna alkalma megpillantani: minden egyes csepp vér az ereiben annyi mérget tartalmazott, hogy lehelete is mérgező volt. Rejtekhelyének levegőjét e méreg töltötte meg, olyannyira, hogy aki belélegezte, annak azonnal megtelt a tüdeje erős savval, amely belülről felemésztette.
Ha a halálos levegőn túljutott volna valaki, egy hatalmas, kilencfejű, sárkányszerű lénnyel találta volna szemben magát. Bárki bármit is tett, a hüdrát lehetetlen volt elpusztítani – ha levágták egy fejét, azonnal kettő nőtt a helyére. Az egyetlen mód ennek megakadályozására az volt, ha a levágott fej helyét tűzzel kiégetik, de még ennek sikere esetén is a lény utolsó feje teljességgel sebezhetetlen volt. A hüdra soha nem halhatott meg.
A lény fejei kígyószerűek voltak, olyannyira, hogy egyesek szerint a lény a korai ember kígyóktól való félelmének leképeződése a mitológiában. Egyes római írók szerint a mitológiai teremtmény egy egyfejű kígyóként indult, amelynek teste nem nőtt vissza, és az idők során az általunk Héraklész történetéből ismert megölhetetlen szörnyeteggé fejlődött tovább. Az elterjedt mitológiai családfa szerint a hüdra szintén Tüphón és Ekhidna gyermeke, a nemeai oroszlánnal, a khimairával, a szphinxszel és az alvilágot őrző Kerberosszal együtt.
A hüdra megölése a mítosz szerint Héraklész második próbája volt. A feladatra elkísérte őt unokaöccse, Iolaosz is, aki a levágott fejek helyét fáklyával égette ki. A legutolsó, halhatatlan fejet egy Athéné istennőtől kapott mágikus karddal sikerült levágnia, maga a fej azonban nem halt meg, mozgott és üvöltött. Héraklész annyit tehetett csupán, hogy egy hatalmas szikla alá betemeti, összenyomva és bezárva – de még élve – az örökkévalóságig.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.