2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Zűr nélkül az űrben: a hónap embere, Farkas Bertalan

2022. május 1. 16:25 Múlt-kor

Esti mese és tulipános doboz

Amikor elsőként pillantott ki a kozmikus sebességgel haladó űrhajóból, a Csendes-óceán, Japán, és a távolodó Kamcsatka látványa fogadta. Fedélzeti mérnökként már ekkor feljegyzéseket készített, majd a súlytalanság állapotát tesztelte: igazi kihívást jelentett „átúszni” az orbitális egységbe. A Szaljut–6 űrállomásra május 28-án kapcsolódtak, ahol már várta őket a szovjet legénység. A bejutás némi nehézséget okozott a nyomáskülönbség miatt, a két űrhajós csak egymás nyakába ülve tudott elegendő erőt kifejteni az engedelmetlen ajtóra.

Az űrállomáson hat nap adatott Farkas Bertalannak. 350 km magasról tekinthetett le a Földre, amelyet mindössze 90 perc alatt kerülték meg: földi idővel számolva egy nap alatt 16-szor élhették át a napfelkelte és a naplemente örömét. Az űrhajósokra megfeszített munka várt, Farkas Bertalan napi 16 órát töltött kísérletekkel, és mindössze néhány órát alvással: azt is a falon. A magyar űrhajós a tévémacit is magával vitte utazására, egy alkalommal ő ringatta esti mesével álomba a rá hősként tekintő gyermekeket.  

Missziók sorát kellett teljesítenie néhány nap alatt. Az egyik legfontosabb magyar kísérlet megbízottjaként tesztekkel igazolta, hogy kozmikus körülmények között az emberi szervezetben az interferon fehérjének a földi viszonyokhoz képest többszöröse termelődik. A Pille sugárdózismérővel az űrhajósosok kitettségét többé már nem csak a landolás után, hanem a világűrben is az ellenőrzésük alatt tarthatták – később az eszköz továbbfejlesztett változatát a MIR és a Nemzetközi Űrállomás is alkalmazta. A Balaton nevű műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességéről készítettek felméréseket, de az anyagtechnológia területén is kimagasló eredményeket ért el a mikrogravitációs környezetben fellépő kristályosodási folyamatok és a fémötvözetek vizsgálatával.

Éhezniük sem kellett, a magyar készítésű élelmiszerek a csillagok között is kiállták a próbát. Már a felszállás előtt évekkel megkezdődött az „űrcsomag” összeállításának tervezése, étvágyfokozás céljából a tulipános dobozban pörkölt, libamájpástétom, rakott káposzta, disznósajt és füstölt marhanyelv lapult. A magyar konyhaművészet tökéletesített konzervjeiről a szovjet űrhajósok is az elismerően nyilatkoztak.

Farkas Bertalanék az előző misszó által hátrahagyott Szojuz–35-űrhajóval tértek vissza a Földre. Az atmoszférában, tíz kilométer magasan már a hangsebesség alá lassult járművük, a landolás előtti pillanatokban pedig már az ezer négyzetméteres kupola védte őket a gyors földetéréstől. A leszállásra június 3-án került sor. A mikrohajtóművek felmondták a szolgálatot, így az érkezés kissé fájdalmasra sikerült, a sajtófotósoknak csak kényszeredett mosoly jutott. Farkas Bertalan két pohár teát ejtett le a Földre: még időre volt szükség, hogy a súlytalanság állapotából visszatérjen a földi valóságba.

Az űrutazásnak a magyar mellett nemzetközi visszhangja is volt. A moszkvai Kremlben fogadta a hősöket Brezsnyev, aki személyesen adta át a Lenin-rendet és a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Kevesebb, mint két héttel a landolás után Farkas Bertalan már Kubaszovval együtt magyarországi protokolláris látogatáson vett részt, ahol a program percről-percre részletesen ki volt dolgozva. Érkezésük hírére korábban sosem látott tömeg özönlött a reptérre.

A fogadás csúcspontja a Parlament előtti találkozó volt Kádár Jánossal és elvtársaival. A videófelvételek tanúsága szerint a párttitkár a következőképpen köszöntötte az űrhajósokat: „Kedves Farkas elvtárs! Kedves Kubaszov elvtárs! Önök nagy és nehéz feladatra vállalkoztak az űrutazással. Ezt a feladatot példásan, becsülettel, teljes sikerrel elvégezték. Népünk nevében szívből gratulálok Önöknek, jó egészséget, további sikereket kívánok!” Ezután következett a kötelező köszöntés és ölelkezés.

A rajongás nem múlt el néhány hét alatt, emléktárgyak sora jelent meg, Farkas Bertalan úttörő-őrsök és szocialista brigádok alakultak. A többi asztronautához hasonlóan nemzeti hősként tisztelték, megkapta a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést, és alezredessé (majd 1995-ben dandártábornokká) nevezték ki.

Az űrutazás tovább fokozta kíváncsiságát, a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedési Karán szerzett oklevelet. Az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapítója, az MTA Interkozmosz Tanácsának egykori tagja, és még légügyi attasé is volt az Egyesült Államokban. 1997-ben nyugdíjazását kérte, de az üzleti életben, valamint az űrhajózás és az ismeretterjesztés támogatójaként ezután is aktív maradt. Nevét a 240757 Farkasberci kisbolygó őrzi, legendás szkafandere a Hadtörténeti Múzeumban tekinthető meg. Mindeddig ő az első és egyetlen magyar űrhajós, aki eljutott a világűrbe – rajta kívül Simonyi Károly (Charles Simonyi) űrturistaként járt kétszer a kozmoszban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az űrhajósok felkészítése (Kép forrása: MTI/ Németh Ferenc)Farkas Bertalan szkafandere Valerij Kubaszov ülőhelyén, Közlekedési Múzeum, 1982 (Kép forrása: Fortepan/ Faragó László)Farkas Bertalan és az őt éltető tömeg 1980-ban (Kép forrása: Fortepan/ Szalay Béla)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár