Zsidó ellenállók búvóhelyeit azonosították a bedzini gettóban

Piotr Jakoweno megmutatja a rejtekhely bejáratát – a bedzini ház konyhai sütőjében (Forrás: AP Photo/Rafal Niedzielski)

A Cukerman’s Gate Foundation (Cukerman Kapuja Alapítvány) munkatársai, Karolina és Piotr Jakoweńko által vezetett kutatás során egy kétszintes téglaépület területén azonosítottak egy kiterjedt alagútrendszert és több rejtekhelyet. A túlélők visszaemlékezései alapján már 2025-ben lokalizálták az egyik legnagyobbat egy konyhai tűzhely alatt, amelyben a becslések szerint egyidejűleg akár hatvan ember is meghúzhatta magát. A közelmúltban, az épület tetőterének felújítását megelőző munkálatok során a padlódeszkák alól a mindennapi hitélet és az üldöztetés ritka tárgyi emlékei is előkerültek, köztük egy 1934-ben nyomtatott héber imakönyv, valamint egy Dávid-csillaggal ellátott karszalag.

Az épület a náci megszállás idején a baloldali cionista ifjúsági mozgalmak egyik központjaként, egyfajta "kibucként" funkcionált. Joanna Król-Komła, a varsói Lengyel Zsidóság Történeti Múzeumának szakértője rámutatott: a kontinensen rendkívül ritkák az eredeti állapotukban fennmaradt, maguk a zsidó áldozatok által kialakított menedékek, mivel a legtöbb eddig ismert búvóhelyet külső segítők hozták létre.

Az elemzések szerint a rejtőzködés fizikai infrastruktúrájának kiépítése a nemzetiszocialista megsemmisítő gépezettel szembeni ellenállás egyenértékű formája volt a nyílt konfrontációval. Amikor az SS 1943. július 31-én megkezdte a bedzini gettó végleges felszámolását, a fiatalokból álló földalatti mozgalom mintegy húsz becsempészett fegyverrel vette fel a harcot a túlerővel szemben, pontosan tudva, hogy a varsói gettó tavaszi megsemmisítése után minimális az esélyük a túlélésre.

A Felső-Sziléziában, Katowicétől tíz kilométerre fekvő iparváros, Bedzin a háború előtt mintegy hatvanezer lakosú település volt, amelynek közel felét, huszonhétezer főt a zsidó közösség alkotott. A Wehrmacht 1939. szeptember 4-i bevonulását követően a területet a Német Birodalomhoz csatolták, amit azonnal antiszemita atrocitások követtek: szeptember 8-án felgyújtották a zsinagógát és a zsidó negyed egy részét. A tűzvészben és az azt követő megtorló kivégzésekben több százan vesztették életüket. Az 1940 elején létrehozott, szigorúan őrzött gettóba mintegy huszonnégyezer embert zsúfoltak össze. A lakosság többségét 1942 májusától kezdve a mintegy harminc kilométerre fekvő auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborba deportálták.

A most feltárt téglaépületet eredetileg a két világháború között egy katolikus lengyel házaspár, Maria és Józef Polak építette, akik a szigorú elkülönítési szabályokat kijátszva a háború alatt is igyekeztek fenntartani a kapcsolatot az üldözöttekkel. A területet napjainkban megvásárló Cukerman Kapuja Alapítvány a feltárt leletegyüttes és a megmaradt épületelemek konzerválásával a helyszínen egy emlékmúzeum létrehozását tervezi, amely a "Bedzini Gettó Harcosainak Háza" nevet viseli majd, emléket állítva a lengyelországi holokauszt során meggyilkolt mintegy hárommillió zsidó áldozatnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője