Visszatért Romániába a Hollandiából ellopott 2500 éves dák aranysisak

Visszaszolgáltatták Romániának azt a mintegy 2500 éves ókori dák aranysisakot és a hozzá tartozó karkötőket, amelyeket egy robbantásos rablás során loptak el tavaly egy hollandiai múzeumból. A történelmi műkincsek tizennégy hónapnyi nemzetközi nyomozást követően tértek haza a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeumba.

A Coțofenești-sisak néven ismert rituális fejfedő és a három ókori aranykarkötő 2025 januárjában tűnt el a hollandiai Assenben működő Drents Múzeumból, ahol a román állam kölcsönzésében egy időszaki kiállításon szerepeltek. A biztonsági kamerák felvételei szerint a tolvajok robbanóanyagot és feszítővasat használva törtek be az intézménybe.

A több mint egy évig tartó nyomozás és a gyanúsítottakkal kötött vádalku eredményeként a holland hatóságok idén április elején találták meg a sisakot és két karkötőt. Mivel a leletek egyedi kinézetük miatt eladhatatlanok voltak a feketepiacon, a hatóságok mindvégig tartottak a felbecsülhetetlen régészeti emlékek beolvasztásától.

A megtalált műtárgyak szigorú fegyveres biztosítás mellett kedden érkeztek meg a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeumba. Cornel Constantin Ilie, a múzeum megbízott igazgatója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a leletek a román történelmi emlékezet alapvető ereklyéi. Robert van Langh, a Drents Múzeum igazgatója kiemelte a két ország rendőrségének és igazságszolgáltatásának kiváló együttműködését.

Az aranysisak a rablás során enyhe sérüléseket, egy kisebb horpadást szenvedett, így a bemutatása előtt restaurálásra szorul. A két karkötő tökéletes állapotban maradt, a harmadik ékszer felkutatása jelenleg is zajlik. Demeter András István román kulturális tisztségviselő az eseményen rámutatott: az eset egyszerre bizonyítja a kulturális örökség erejét, valamint a nemzeti kincsek kiszolgáltatottságát az illegális kereskedelemmel szemben.

A dák elit hatalmi szimbólumai

A Kr. e. 5. századból származó Coțofenești-sisak a Kárpát-medencét és a Balkán-félsziget északi részét egykor benépesítő géta-dák civilizáció egyik legfontosabb ötvösművészeti emléke. A közel 800 gramm súlyú, tömör aranyötvözetből készült rituális fejfedőt az 1920-as évek végén találták meg egy dél-romániai faluban, miután egy heves esőzés kifordította a földből. A sisakot díszítő domborművek – amelyek között áldozati jelenetek, mitológiai lények és bajelhárító motívumok, például a hatalmas szemek szerepelnek – a trák-dák hitvilág egyedülálló lenyomatai.

A kutatók szerint a sisak nem mindennapi harci viselet volt, hanem egy magas rangú törzsfő vagy dák uralkodó tulajdonát képezhette, demonstrálva a korabeli elit gazdagságát és isteni kapcsolatát. A tárgy feltehetően státuszszimbólumként és rituális védőeszközként funkcionált a ceremóniák során, mivel a vaskori (La Tène-kori) dák társadalomban a nemesfémek birtoklása szigorú társadalmi kiváltságnak számított. A most hazatért sisak, kiegészülve a lefoglalt aranykarkötőkkel, a római hódítást (Traianus császár Kr. u. 106-os hadjáratát) megelőző őslakos civilizáció függetlenségének és magas szintű fémművességének egyik utolsó, páratlan hírmondója.