Megkerült a Hollandiában ellopott ókori dák aranysisak

Megkerült az az ókori, a dák civilizációból származó aranysisak és két aranykarkötő, amelyeket tavaly loptak el a hollandiai Drents Múzeumból. A felbecsülhetetlen értékű, Romániából kölcsönzött műtárgyakat a gyanúsítottakkal kötött vádalku révén sikerült visszaszerezniük a hatóságoknak.

Corien Fahner, az észak-hollandiai régió főügyésze egy asseni, fegyveres rendőrök által biztosított sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az április 1-jén visszaszerzett leleteket – a Kr. e. 450 körülre datált coțofenești-i aranysisakot és két, nagyjából Kr. e. 50-ben készült aranykarkötőt – a rablással vádolt három gyanúsított ügyvédi csapatával folytatott tárgyalások eredményeként szolgáltatták be. A műtárgyakat tavaly január 25-én hajnalban, egy gyors, betöréses rablás során vitték el a múzeumból. Egy harmadik karkötőt a hatóságok továbbra is keresnek.

Robert van Langh, a Drents Múzeum igazgatója a hivatalos átadás során elvégzett hitelesítés után közölte: a karkötők tökéletes állapotban vannak, a sisakon azonban egy új horpadás keletkezett, és egy korábbi, ragasztásos restaurálás is megsérült. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a műtárgy szerkezetileg ép maradt, és az okozott kár maradéktalanul helyreállítható. Hozzátette: megkönnyebbülés a múzeum számára, hogy az egyetemes örökség részét képező tárgyakat visszaadhatják Romániának.

Az ellopott műkincsek eredetileg a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményébe tartoznak. Hollandiába egy átfogó, az elveszett dák civilizációt bemutató időszaki kiállítás keretében érkeztek, hatszázhetven másik műtárgy kíséretében. A lopást követően a holland kulturális minisztérium idén januárban 5,7 millió eurós (hozzávetőleg 2,2 milliárd forintos) kártérítést fizetett ki a román államnak a kulturális javak elvesztése miatt. Daniela Buruiană román európai parlamenti képviselő a sikeres rendőrségi akció kapcsán emlékeztetett: a nyomozócsoportot a rablás után tíz napon belül felállították, az eredmény pedig diplomáciai és műemlékvédelmi szempontból is jelentős siker.

A dák fémművesség csúcsa

A Prahova megyei Coțofeneștiben 1928-ban, véletlenszerűen megtalált aranyzsisak a trák-geto-dák népek ötvösművészetének egyik legkiválóbb, máig fennmaradt alkotása. Jelentőségét a román kulturális emlékezetben Rembrandt Éjjeli őrjáratához szokták hasonlítani. Robert van Langh kiemelte: a tömör aranyból készült sisakon ábrázolt hatalmas, stilizált szempár a korabeli hiedelmek szerint apotropaic (bajelhárító) funkciót töltött be, védve a viselőt és magát a tárgyat az ártó szellemektől és a balszerencsétől.

A dákok az ókorban a Kárpát-medence keleti és déli felét, a mai Románia területét benépesítő indoeurópai törzsek voltak. Társadalmuk a Kr. e. 1. században, Burebista (Bürebisztasz), majd később Decebal (Decebalus) királyok alatt érte el politikai és gazdasági csúcspontját, mielőtt Traianus római császár a Kr. u. 2. század elején (101–106 között) két véres háborúban meghódította és provinciává tette volna a területüket Dacia néven.

A régió (különösen az Erdélyi-érchegység) már az ókorban is híres volt rendkívül gazdag arany- és ezüstbányáiról. Az itt készült nemesfém ékszerek, spirálkarkötők és fegyverek a korabeli európai fémművesség magas színvonalát képviselték, így a most megkerült leletek a korszak rituális és hatalmi reprezentációjának pótolhatatlan fizikai bizonyítékai.