Vissza a jövőbe Szentendrén

A Szilágyi Zsófia Júlia kurátor által összeállított tárlat a befogadó város társadalmának ismert és kevésbé ismert szereplőit, valamint a településfejlesztés irányait idézi meg a nagyközönség számára. A kutatásokra és levéltári anyagokra épülő kiállítás részletesen foglalkozik az új városháza felépítésének urbanisztikai hatásaival, az 1920-as évek helyi fényképészének munkásságával, valamint egy korabeli villaépítkezés során fellelt különleges rózsafaj történetével is.

Az október 6-ig látogatható összeállítás a helyi és országos vezetők vízióin túl azokat az objektív tényezőket is vizsgálja, amelyek befolyásolták a város fejlődését, köztük a Duna, a Pilis és Budapest közelségét, a folyamatos demográfiai mozgásokat, illetve a mindenkori államhatalomhoz fűződő viszonyt.

Útkeresés a trianoni trauma után

Az 1920-as évek évtizede átmeneti és sorsdöntő korszakot jelentett Szentendre számára. Az első világháború, a Tanácsköztársaság, majd a trianoni békeszerződés okozta gazdasági és politikai megrázkódtatások alapvetően átírták a település korábbi, falusias hangulatú, kereskedő és kézműves hagyományokra épülő szerkezetét. Bár a várost a korábbi évszázadokban egy soknemzetiségű, de adminisztrációjában dominánsan szerb vezetés irányította, a századfordulótól felerősödő demográfiai átalakulás és magyarosodás véglegesen megváltoztatta a helyi társadalmi arányokat és a kulturális közeget.

A korszakban a településre kívülről érkező, kinevezett polgármesterek váltak a fejlődés motorjaivá: az általuk képviselt program a modernizációt, az infrastrukturális beruházásokat és a turizmusra épülő gazdasági jövőképet tűzte ki célul. Ezek az innovatív törekvések azonban folyamatos konfliktusban álltak az időről időre megerősödő helyi konzervatív lobbival, amely a városi rang helyett a nagyközséggé alakítást szorgalmazta.

Ebben a feszült, útkereső időszakban, 1926-ban jött létre a szentendrei Régi Művésztelep, amelynek idei centenáriumi jubileuma adja a jelenlegi tárlat apropóját. Nyolc festőművész – köztük a nagybányai hagyományokat folytató alkotók – letelepedése és a művésztelep tudatos intézményi felkarolása egy olyan, képzőművészetre épülő városimázs alapjait teremtette meg, amely Szentendrét a 20. század további részében a magyar kulturális élet egyik legfontosabb, nemzetközileg is jegyzett központjává emelte.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Izraeli légicsapások rongálták meg Türosz ókori romjait
• A mai vitorlásokkal is versenyre kelhet az Abu-Dzabiban rekonstruált ókori hajó
• Végveszélybe került Jemen évezredes kulturális öröksége
• Az izraeli hadsereg elfoglalta a keresztesek libanoni erődjét
• Mesterséges intelligenciával azonosítják a hettita ékírásos agyagtáblák töredékeit
• A lakóépületek vallanak a szíriai „Halott Városok” ókori mindennapjairól
• A bibliai háborúk idején is szabadon legeltek a nyájak a határvidéken
• Ősi papiruszok árulják el a zoroasztrizmus és a zsidó vallás kapcsolatát
• Történelmi kéziratok ezreit mentette meg egy jemeni civil szervezet