Ötezer éves sírokat és mezopotámiai leleteket találtak Ománban

Érintetlen kerámiákat, fémtárgyakat és emberi maradványokat rejtő, mintegy ötezer éves sírokat tártak fel a régészek Ománban. A leletanyag történelmi jelentőségét az adja, hogy a kerámiatárgyak egy része bizonyíthatóan a korabeli Mezopotámiához köthető, ami tovább árnyalja az Arab-félsziget ősi kereskedelmi hálózatairól alkotott képet.

Az ad-Dáhira kormányzóságban fekvő Ibri városához közeli Al-Ainain térségében előkerült temetkezési helyek a Kr. e. 3. évezredre datálhatók. A régészeti beavatkozásra azért volt szükség, hogy a szakemberek megmentsék az építkezés által veszélyeztetett kulturális örökséget.

Valid bin Hamad Al-Gafri, a kormányzóság örökségvédelmi igazgatója közölte, hogy a munkálatok elsődleges célja a temető pontos dokumentálása és a tárgyi emlékek biztonságba helyezése volt. A sírkamrákból a csontvázak mellett rézből és bronzból készült nyílhegyeket, baltákat és tőröket, valamint jelentős mennyiségű kőből és kagylóból fűzött gyöngyöt emeltek ki. A leletegyüttes épsége ritka lehetőséget biztosít a kora bronzkori temetkezési szokások és a társadalmi struktúrák tanulmányozására.

A megtalált kerámiaedények legfontosabb csoportját azok a darabok alkotják, amelyeket a kutatók a dél-mezopotámiai Dzsemdet Naszr-kultúrával hoztak összefüggésbe. Ez a régészeti kultúra nagyjából Kr. e. 3100 és 2900 között virágzott a mai Dél-Irak területén. A jellegzetes edények jelenléte egyértelmű kulturális és gazdasági kapcsolatokra utal az Arab-félsziget keleti pereme és a Tigris, valamint az Eufrátesz völgye között.

Bár a hatóságok egyelőre nem tisztázták minden egyes agyagedény pontos gyártási helyét és érkezési útvonalát, a leletek jól illeszkednek a térségből korábban előkerült importált luxuscikkek sorába. A laboratóriumi vizsgálatok a jövőben pontosíthatják a kerámiák nyersanyagának eredetét.

A mostani felfedezés szervesen kapcsolódik a régió elmúlt évekbeli kutatási eredményeihez, hiszen több hasonló korú és jelentőségű leletegyüttest is dokumentáltak Ibri környékén. Az ománi hatóságok 2025 augusztusában jelentették be az asz-Szabíhi lelőhely feltárását, ahol huszonöt, szintén a Kr. e. 3. évezredből származó sírt azonosítottak. Ott az emberi maradványok mellett kifejezetten Mezopotámiából importáltnak minősített kerámiákat fedeztek fel a kutatók.

Ezt megelőzően, még 2024-ben az Al-Árid területén végzett ásatások során egy Dzsemdet Naszr stílusú korsót és rézfeldolgozásra utaló nyomokat, köztük olvasztókemencék maradványait hozták a felszínre. Ezek az egymást kiegészítő adatok egy sűrűn lakott, gazdaságilag rendkívül aktív kora bronzkori településhálózat képét rajzolják ki.

A történelmi kontextust tekintve az Ománi-öböl partvidéke és a belső hegyvidéki területek kulcsfontosságú szerepet játszottak az ókori Közel-Kelet nyersanyag-ellátásában. A Kr. e. 3. évezred végéről származó sumer és akkád ékírásos források gyakran említik a Magan nevű területet, amelyet a történettudomány a mai Omán és az Egyesült Arab Emírségek földrajzi régiójával azonosít.

Magan elsősorban a hatalmas rézkészleteiről volt híres, ahonnan tengeri úton szállították az érceket az északi városállamokba. A fémkereskedelemből származó gazdagság lehetővé tette a helyi elit számára a mezopotámiai áruk megvásárlását, amelyek végül a rangot jelző sírmellékletekként a földbe kerültek. A nyersanyagok áramlása így egy kétirányú, nagy távolságokat átívelő gazdasági cserefolyamatot tartott fenn.

Az Ibri térségében fellelhető régészeti emlékek globális jelentőségét az is bizonyítja, hogy a Bát, el-Hutm és el-Ajn falvak közelében elterülő ókori komplexumok 1988 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepelnek. Ezek a kőből épült méhkaptár alakú sírok és monumentális tornyok a korszak mérnöki és társadalmi szervezettségének legfontosabb mementói.

A most feltárt Al-Ainain temető csontvázainak és fémleleteinek részletes elemzése még várat magára. Az építkezéseket megelőző régészeti feltárások ugyanakkor folyamatosan bővítik a Magan-kultúra működéséről és a kora bronzkori globális kereskedelmi hálózatokról szóló történelmi ismereteket.