Pszichopata vezető okozhatta a Batavia hajótörötteinek tragédiáját
A 17. századi Batavia hajótörését követő tömeggyilkosságokat egy olyan holland kereskedő irányította, akinek viselkedése teljes mértékben megegyezik a modern mérgező vezetők pszichológiai profiljával. Ezt az eredményt az Anglia Ruskin Egyetem kutatója, Clive Boddy publikálta az Asian Journal of Business Ethics című tudományos folyóiratban. A tanulmány rámutat, hogy az utasok és tengerészek lemészárlását elrendelő tisztviselő a manipulatív irányítás klasszikus módszereit alkalmazta pozíciója megszilárdítására.
- A Batavia holland hajó 1629-es pusztulása után egy kereskedő vette át az irányítást.
- Jeronimus Cornelisz Ausztrália partjainál mintegy száz túlélő meggyilkolását rendelte el hatalma megtartásáért.
- Egy brit kutatás a férfit a történelem első dokumentált vállalati pszichopatájaként azonosította.
A Holland Kelet-indiai Társaság zászlóshajója, a Batavia 1629-ben szenvedett hajótörést Nyugat-Ausztrália partjainál lévő zátonyokon. A katasztrófát követően mintegy kétszáz utas és tengerész tudott kimenekülni a közeli lakatlan szigetekre. A túlélők között a legmagasabb rangú tisztviselő Jeronimus Cornelisz kereskedő volt, aki gyorsan magához ragadta az irányítást a kétségbeesett csoport felett.
A mentési munkálatok megszervezése helyett azonban hamarosan egy erőszakra épülő rémuralmat épített ki, amely mintegy száz férfi, nő és gyermek brutális meggyilkolásához vezetett. Cornelisz a szűkös élelmiszer- és ivóvízkészletekkel indokolta a vérengzést, a valóságban azonban a lehetséges riválisaitól kívánt megszabadulni.
Clive Boddy elemzése szerint a 17. századi kereskedő a modern humánerőforrás-menedzsment által vizsgált destruktív vezetők mind a tíz főbb pszichopata személyiségjegyét felvonultatta. Karizmáját és megtévesztő képességét felhasználva férkőzött a túlélők bizalmába, majd azonnal lecserélte a korábbi tanácsot a saját hűséges embereire. Szövetségeseitől személyes hűségesküt követelt, az egyet nem értőket pedig szigorúan megbüntette. Az oszd meg és uralkodj elvét alkalmazva egymás ellen uszította az embereket, a folyamatos rettegés légkörét fenntartva pedig biztosította saját vezetői hatalmát. A kutató szerint a férfi tevékenysége a történelem első egyértelműen dokumentált példája a modern értelemben vett vállalati pszichopátiának.
A Batavia túlélőinek esete a vezetéselmélet szempontjából egyedülálló, természetes kísérletként is értelmezhető egy másik csoport eltérő sorsa miatt. Cornelisz egy katonákból álló különítményt Wiebbe Hayes vezetésével egy szomszédos szigetre küldött abban a reményben, hogy ott hamarosan szomjan halnak. Hayes azonban a terror helyett a szigorú fegyelem és az együttműködés stratégiáját választotta. Emberei feltérképezték a szigetet, két édesvízforrást találtak, és madarak, wallabik, valamint fókák vadászatával biztosították az élelmüket. Ez a csoport sikeresen túlélte a megpróbáltatásokat és veszteségek nélkül megvárta a felmentő hajót, miközben Cornelisz táborában folyamatosak voltak a kivégzések.
A tanulmány szerzője hangsúlyozza, hogy az 1602-ben alapított Holland Kelet-indiai Társaság volt a világ első modern, részvénytársasági formában működő multinacionális vállalata. A globális kereskedelmi hálózatot kiépítő és saját tőzsdével rendelkező szervezet hatalmas profitot termelt az európai fűszer- és selyemkereskedelem monopolizálásával.
A kutatás rávilágít arra, hogy a profitorientált tőkés rendszerek már a kialakulásuk hajnalán vonzották az abszolút kontrollra és meggazdagodásra vágyó, gátlástalan személyiségeket. Bár a mai vállalati pszichopaták már nem alkalmaznak fizikai erőszakot, a pszichológiai nyomásgyakorlás eszközei változatlanok maradtak. A modern megfelelőik szintén intrikákat szőnek, lojális emberekre cserélik az igazgatótanácsokat és megfélemlítéssel irányítanak, ami sok esetben a vállalatok teljes bukásához vezet.
Ez is érdekelhet
A Batavia túlélőinek rémálma nagyjából három hónapig tartott, amíg a katasztrófa után azonnal segítségért induló Francisco Pelsaert parancsnok vissza nem tért egy mentőhajóval. A megérkező erők Hayes katonáinak támogatásával leverték a lázadókat, a rögtönítélő bíróság pedig Corneliszt és legfőbb bűntársait zendülés és tömeggyilkosság vádjával halálra ítélte, majd kivégezte. Az eset nemcsak a korabeli holland tengerészeti igazságszolgáltatás egyik legfontosabb pere lett, hanem évszázadokkal később a modern vezetéstudomány számára is értékes esettanulmánnyá vált.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a felsővezetők kiválasztásakor az ambíciók mellett a jelöltek etikai érzékét és személyiségjegyeit is szigorúan vizsgálni kell a hasonló szervezeti válságok elkerülése érdekében. A kutatás négy évszázad távlatából bizonyítja, hogy a destruktív vezetési stílus felismerése kulcsfontosságú minden hierarchikus szervezet számára.
