Fodrász fejtette meg az ókori római frizurák titkát
Egy amerikai fodrász gyakorlati kísérletekkel mutatta meg, hogyan készíthették el az ókori római nők rendkívül bonyolult hajviseleteiket. Janet Stephens, aki régészeti végzettség nélkül kezdett foglalkozni a témával, arra jutott, hogy a különleges fonatok és hajköltemények kialakításához nem feltétlenül volt szükség parókákra vagy bonyolult tartószerkezetekre. Elegendő lehetett néhány egyszerű eszköz, köztük tű és cérna.
- Janet Stephens amerikai fodrász római kori szobrok hajviseleteit kezdte tanulmányozni.
- Kísérleteivel megmutatta, hogy tűvel és cérnával bonyolult fonatok is rögzíthetők.
- Eredményeit 2008-ban régészeti szakfolyóiratban publikálta.
A baltimore-i fodrász érdeklődését 2001-ben egy múzeumlátogatás keltette fel. A Walters Művészeti Múzeumban Julia Domna római császárné márványportréját tanulmányozta, amelyet szokatlan módon minden oldalról meg lehetett tekinteni. A szobor hátoldalán látható, aprólékosan kidolgozott hajfonatok annyira felkeltették kíváncsiságát, hogy elhatározta, megpróbálja elkészíteni a frizurát.
Az első kísérletek azonban csúfos kudarccal végződtek. Stephens modern hajtűkkel próbálta rögzíteni a fonatokat, de azok nem tartották meg a kívánt formát. A szakirodalomban gyakran találkozott azzal a magyarázattal, hogy az ilyen összetett római hajviseleteket parókák vagy különálló hajrészek segítségével alakították ki. Fodrászként azonban úgy vélte, hogy létezhetett egyszerűbb megoldás is.
A fordulatot egy latin kifejezés értelmezése hozta meg. A római hajviseletekkel kapcsolatos szövegekben előforduló acus szó nemcsak hajtűt, hanem varrótűt is jelenthet. Stephens ezért kipróbálta, mi történik, ha a hajfonatokat nem hajtűkkel rögzíti, hanem tűvel és cérnával egymáshoz erősíti. A módszer működött: a fonatok stabilan a helyükön maradtak, és a bonyolult hajformák parókák nélkül is elkészíthetővé váltak.
A kutató az eredményeit 2008-ban a Journal of Roman Archaeology című tudományos folyóiratban publikálta. Később más római kori hajviseleteket is rekonstruált, köztük a Capitoliumi Múzeumok híres Fonseca-büsztjén látható, magasra tornyozott fürtöket. A Vesta-szüzek sajátos, hat fonatból kialakított szertartási frizuráját is megpróbálta újraalkotni, korabeli eszközöket és technikákat alkalmazva.
Ez is érdekelhet
Stephens eredményei azonban nem jelentik azt, hogy az ókori Rómában ne használtak volna parókákat. Azt viszont bizonyítják, hogy több olyan hajviselet is elkészíthető természetes hajból, amelynek kialakítását korábban rendkívül nehéznek vagy lehetetlennek tartották.
A különleges módszer jelentőségét egy 2022-es tudományos tanulmány is megerősítette, amely egy ókori keresztény szerző szövegében talált további utalást a tartósan rögzített hajviseletekre. Janet Stephens munkája így arra is példa, hogy egy történeti kérdés megválaszolásához olykor a tudományos források és a gyakorlati szakértelem együttes alkalmazása vezethet közelebb.
