Végleg megtörte a Római Birodalmat a 15 éven át dúló antoninusi járvány
2020. április 17. 17:57 Múlt-kor
A Marcus Aurelius császár idején kitört, antoninusi járvány néven ismert ragályos betegség dúlása olyannyira megtépázta a Római Birodalmat, hogy számos történész szerint közvetlenül hozzájárult annak leromlásához, majd végül megszűnéséhez. A pusztítás csúcsán naponta 3000-en haltak meg.
A halál angyala kopogtat egy római ház ajtaján a járvány idején egy kora újkori allegorikus rajzon (kép forrása: Wikimedia Commons)
Korábban
A fénykor vége
Az antoninusi járvány (egyes források a „pestis” szót használják rá, ez azonban nem értendő szó szerint – a kórokozó máig ismeretlen) a későbbi évszázadokban nosztalgiával emlegetett „öt jó császár” közül az utolsó, Marcus Aurelius (teljes nevén Marcus Aurelius Antoninus Augustus, uralkodott 161-180) idején állította meg a birodalom gyarapodását.
Habár pontosan nem tudni, honnan származott az először 165-166 körül említett betegség, a híres görög orvos, Galénosz írásaiban részletesen dokumentálta a járvány lefolyását.
A betegeket Galénosz szerint két héten át láz, hányinger, szomjúság, köhögés és torkuk feldagadása, elzáródása gyötörte, mások azonban piros-fekete keléseket tapasztaltak bőrükön, leheletük büdössé vált, és hasmenésben szenvedtek, amelynek végterméke fekete volt.
A betegség másfél évtizedes tombolás alatt a birodalom lakosságának körülbelül a tizedével végzett, majd ugyanolyan rejtélyesen, mint ahogy elkezdődött, véget ért. A láthatatlan gyilkossal a kor legerősebb állama teljességgel tehetetlen volt.
Napjainkban a történészek jobbára egyetértenek abban, hogy a fertőzés 165-166 telén tűnt fel. A mai Irak területén található Szeleukeia városát ostromló római sereg előbb a helyiek között, majd saját soraiban figyelte meg egy különös betegség terjedését.
A hadjáratról hazatérő katonák ezután szétszéledve a birodalom szinte minden sarkába magukkal hurcolták a fertőzést, amelynek eredetét a kutatók a mai Kína területén feltételezik.
Lucius Verus márvány mellszobra, a párizsi Louvre gyűjteményének része (kép forrása: Wikimedia Commons)
Egy korabeli legenda szerint a járvány oka az volt, hogy Lucius Verus tábornok – Marcus Aurelius későbbi társcsászára – egy elátkozott sírt nyitott fel az ostrom során, amivel kiszabadult a betegség.
Elterjedt volt az a nézet is, miszerint az istenek büntették meg a rómaiakat, miután korábbi ígéretükkel szemben mégis kifosztották Szeleukeiát.
Galénosz a járvány kezdetén éppen távol volt a fővárostól, és csak 168-ban tért vissza, amikor már Rómában is javában pusztított.
A fent leírt tüneteken kívül az orvos azt is megfigyelte, hogy a fertőzöttek negyede halt bele a betegségbe – általában az első tünetek megjelenését követő két héten belül –, a gyógyultak azonban immúnissá váltak.
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Gyomorforgató démonábrázolásokat gyűjtött össze egy ismeretlen okkultista a 18. században
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Paradicsomi világban élhettek egykoron a titokzatos Húsvét-sziget lakói
- Közelebb kerülhetünk Natalie Wood rejtélyes halálának valódi okához
- Hogyan került 1935-ben egy ausztrál akváriumi cápa gyomrába egy emberi kar?
- Trónok harca magyar módra: rejtélyes halálesetek a magyar középkorban
- A tömjén mellett kannabisszal is füstölhettek szertartásaikon az ókori Izrael lakói 13:39
- Csak napi egy-két utas vette igénybe az első magyarországi buszjáratot 12:35
- Hiába özönlöttek a látogatók, veszteséget hozott a híres körkép Feszty Árpádnak 11:38
- Igazi művésze volt a szép magyar beszédnek Básti Lajos 10:31
- Rengeteg szenvedést rejtett mosolya mögé a 20. század legnagyobb szexszimbóluma 09:38
- Királyválasztás, a bortermés és a Szentlélek – miről szól pünkösd ünnepe? 08:32
- 15 éven át épült, 2002-re sikerült csak teljesen villamosítani a transzszibériai vasutat tegnap
- Egy hónap múlva egymás torkának estek az első Balkán-háború győztesei tegnap
