7 végzetes pillanat

Újabb Szfinxre bukkanhattak a föld alatt Egyiptomban

2018. augusztus 14. 08:28 Múlt-kor

A Királyok völgye közelében, a Luxorba tartó út építése során egy második szfinxre bukkantak egyiptomi munkások. A különleges leletet még nem ásták ki, az előzetes becslések szerint közel 4500 éves lehet, csakúgy mint ismert társa, a Hafré fáraónak emléket állító gízai Szfinx.

Napóleon a Szfinxnél

A Nílus partjának két híres látványossága, a luxori és a karnaki templom között felfedezett szoborra a Luxorba tartó út építése során bukkantak rá. Az oroszlán testű, ember fejű szfinx mintegy kilenc kilométerre található az egyiptomi fáraók temetkezési helyétől, a Királyok völgyétől, írta az Independent.

A felfedezés még elég friss, így biztosat egyáltalán nem lehet mondani, ám a kutatók úgy vélik, Kr. e. 2500 körül készíthették a szobrot. A lelet még a föld alatt van, és nyilvános képek sem készültek eddig róla, azonban a hatóságok már most azt ajánlják a turistáknak, hogy bátran látogassák meg a helyszínt.

Mohamed Abel Aziz, a luxori antik tárgyakért felelős igazgató lelkesen számolt be a történtekről. Úgy véli, a két templom közötti útvonal építése valószínűleg csúszni fog, és a nem mindennapi felfedezés fényében érdemes átgondolni a több milliárd forint értékű útprojektet, amely a két híres templomot köti össze.

Az eddig ismert – letört orráról is nevezetes – Szfinx Gízában, a piramisok közelében található. A 73 méter hosszú és 20 méter magas, oroszlán testű és ember fejű mészkőszobrot szintén Kr. e. 2500 körül készítették Hafré (Khefrén) fáraó tiszteletére, valószínűleg az arcvonásait is tőle örökölte. Bár mindezidáig csupán ezt az egy szfinxet ismertük, régóta vélik úgy a kutatók, hogy más szfinxek is létezhetnek, amelyeket szintén fáraók számára alkottak meg.

A gízai Szfinxet már a középkorban is ismerték, bár legtöbbször csak a fej látszott ki a homokból. A 14. században mély barázdákat véstek rá, mivel a Korán tiltja a hasonló emberábrázolásokat. Az azonban rejtély, hogy az arabok által Abul Holnak, a Rettegés Atyjának nevezett szobor orra mikor törhetett le. A legenda szerint az orr vesztét Napóleon katonái okozták, akik az 1798-as megszállás során ágyúikkal a szobornál gyakorlatoztak, ám ez valószínűleg csupán mítosz.

1743-ban a brit író és utazó, Richard Pococke számolt be naplójában a Szfinx felkereséséről, és a könyvében közzétett illusztráción még érintetlennek tűnik az orr. Pococke a könyv megjelentetése előtt hat évvel járt Egyiptomban, ám az 1767-es kiadás kapcsán újra felkereste a helyet, és ekkor már ennek hiányáról írt. Így elképzelhető, hogy az orr ekkor törhetett le, valamilyen ismeretlen okból. Ezt támasztja alá Cornelis de Bruijn 1698-as vázlatrajza is, illetve Frederic Louis Norden 1755-ös rajza: az előbbin igen, míg az utóbbin már nem látható teljes valójában az orr.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Az 1698-as vázlat

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!