Újabb nagy helyreállítás vár Rodosz középkori lovagpalotájára
Nagyszabású helyreállítás előtt áll Rodosz egyik legismertebb műemléke, a Nagymesteri Palota. A középkori erődítmény konzerválására és felújítására 11 millió eurót fordítanak, a munkálatokat a görög kulturális minisztérium irányítja. A cél elsősorban az épület hosszú távú megóvása és belső tereinek helyreállítása.
- 11 millió eurós program keretében restaurálják és konzerválják Rodosz középkori Nagymesteri Palotáját.
- A palota a Szent János Lovagrend rodoszi uralma alatt annak igazgatási központjaként szolgált.
- Az 1856-ban súlyosan megrongálódott épület mai megjelenését nagyrészt az 1930-as évek olasz helyreállítása alakította ki.
A szükséges forrást a Dél-Égei-szigetek régiója biztosította európai uniós támogatások felhasználásával. A beruházás egy jóval nagyobb örökségvédelmi program része, amely Rodosz középkori városának több jelentős műemlékét is érinti.
A palota Rodosz fallal körülvett óvárosának legmagasabb pontján emelkedik. A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend 1309-ben foglalta el a szigetet, és Rodoszt a következő két évszázadban a Földközi-tenger keleti medencéjének egyik legerősebb erődvárosává alakította, míg a Nagymesteri Palota a lovagrend igazgatási központjaként működött.
A lovagok uralmának 1522-ben vetett véget I. Szulejmán oszmán szultán több hónapos ostroma. Az ezt követő évszázadokban a palota elveszítette korábbi szerepét, majd 1856-ban egy puskaporraktár felrobbanása súlyosan megrongálta az épületet és a környék több műemlékét is.
Mai megjelenése jelentős részben az 1930-as években végzett olasz helyreállítás eredménye. Az akkor kialakított felső emeleti termeket többek között Kósz szigetéről származó hellenisztikus-, római- és kora keresztény mozaikpadlókkal, valamint középkori bútorokkal rendezték be. A földszinten ma Rodosz ókori és középkori történetét bemutató állandó kiállítások működnek.
A mostani program közvetlen előzménye a palotához kapcsolódó Pervola kertek felújítása volt, melynek során a mintegy két hektáros területet szabadtéri történeti térré alakították. A munkálatok során világossá vált, hogy magán a palotán is átfogó beavatkozásokra van szükség, ezért a két projektet egy egységes műemlékvédelmi program részeként kezelik.
A Nagymesteri Palota felújítása ráadásul csak egyike a Rodoszon zajló munkálatoknak. A program részeként többek között a Nemzeti Színházon, a Hasan Bey-rezidencián, Filerimosz műemlékein, a középkori város neoklasszicista iskoláján és a kikötő erődítményein is dolgoznak.
Ez is érdekelhet
Rodosz középkori városa 1988 óta az UNESCO világörökség része, hiszen az óváros nem pusztán egyetlen korszak emlékeit őrzi: a lovagok gótikus építészete mellett bizánci és oszmán kori műemlékek is fennmaradtak. Az UNESCO szerint Rodosz erődítményei a középkor végén az egész keleti mediterrán térség katonai építészetére hatással voltak.
Az új, 11 millió eurós beruházás finanszírozása várhatóan hamarosan a kulturális minisztérium rendelkezésére áll, így megkezdődhet a Nagymesteri Palota újabb nagyszabású helyreállítása – csaknem egy évszázaddal az épületet mai formájában meghatározó olasz rekonstrukció után.
