Új francia törvény segítheti az egyiptomi műkincsek hazatérését

Magdi Saker, az egyiptomi szakminisztérium vezető régésze rámutatott: a Franciaországban lévő egyiptomi műkincsek visszaszerzése jelenleg is rendkívül összetett feladat. A francia állami gyűjteményekben található tárgyak évtizedekig elidegeníthetetlen köztulajdonnak minősültek, ami jogilag szinte lehetetlenné tette a repatriálásukat. A januári francia törvényalkotás azonban mérföldkőnek tekinthető, amely megfelelő politikai és társadalmi nyomásgyakorlással konkrét eredményekre vezethet.

Saker egy átfogó, a külügyi, kulturális és régészeti tárcák képviselőiből, valamint nemzetközi jogászokból álló munkacsoport felállítását sürgette a külföldön lévő műtárgyak egyedi vizsgálatára. Kiemelte: a visszaszolgáltatás elbírálása minden esetben egyedi eljárást igényel, figyelembe véve, hogy az adott műtárgy lopás, csempészet, eladás vagy vagyonmegosztás útján hagyta-e el az országot az egyiptomi műemlékvédelmi törvény 1983-as hatályba lépése előtt.

A legfontosabb visszakövetelt, Európában őrzött egyiptomi műtárgyak között tartják számon az 1821-ben elvitt denderai zodiákust, a londoni British Museumban található rosette-i követ, valamint a berlini Neues Museumban kiállított Nofertiti-mellszobrot. Ali Abu-Dasís egyiptológus, a Záhi Havász Régészeti és Örökségvédelmi Alapítvány igazgatója hangsúlyozta: a korábban elindított nemzetközi restitúciós kampányok stabilan a globális figyelem középpontjába emelték az egyiptomi követeléseket. Az igazgató szerint a jelenleg a Louvre-ban őrzött denderai zodiákus a történelmi tények alapján egyértelműen megfelel az új francia törvény által támasztott visszaszolgáltatási kritériumoknak. Ahmed Ámer régész ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tárgyalásokat továbbra is jelentősen nehezítik a politikai tényezők.

Az egyiptomi kulturális örökség javainak szétszóródása alapvetően a 18. század végi és 19. századi európai expanzióhoz köthető. A napóleoni egyiptomi hadjáratot (1798–1801) követően az egyiptológia mint tudományág fellendülése az ókori emlékek tömeges és sokszor teljesen szabályozatlan Európába áramlásával járt. Bár a denderai Hathor-templom mennyezetét díszítő asztrológiai domborművet Magdi Saker tájékoztatása szerint az akkori uralkodói hatalom jóváhagyásával távolították el és szállították Franciaországba, a modern egyiptomi álláspont a folyamatot a gyarmati aszimmetria eredményének tekinti.

Mivel a kulturális javak védelméről szóló 1970-es UNESCO-egyezmény nem rendelkezik visszamenőleges hatállyal az ezt megelőzően kivitt tárgyakra vonatkozóan, Egyiptom eddig nagyrészt a morális érvelésre volt utalva. A most elfogadott francia jogszabály ezen a nemzetközi jogi patthelyzeten képes enyhíteni, utat nyitva a gyarmati kontextusban elvitt örökség felülvizsgálatának.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
• 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
• Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
• Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
• Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához