Történelmi és néprajzi programkavalkád az ópusztaszeri húsvéti hétvégén
A hagyományos népszokások felelevenítésével, interaktív történelmi és kézműves programokkal, valamint természetismereti bemutatókkal várja a látogatókat a tavaszi ünnepkörhöz kapcsolódó hosszú hétvégén az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A 2026. április 3. és 6. között megrendezett, négy napon át tartó eseménysorozat a magyar agrártörténet és a pusztai életmód hiteles bemutatására fókuszál.
A Kalandos Emlékhely című programsorozat keretében nagypéntektől kezdődően a park skanzenjében és a Nomád Parkban folyamatosan tartanak az ősi kézműves mesterségeket (fafaragás, nemezelés, szalagszövés) bemutató foglalkozásokat. Az érdeklődők rendhagyó tárlatvezetésen ismerkedhetnek meg a hagyományos gabonaőrlés technológiájával a Szentes-dónáti szélmalomban, a hódmezővásárhelyi tanyai olvasókör területén pedig kemencés látványsütést tartanak, amely a 19–20. század fordulójának alföldi gasztronómiáját idézi meg.
Április 5-én, húsvétvasárnap a természetvédelemé a főszerep: a Madármegfigyelési napon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei tartanak madárgyűrűzési és solymászbemutatókat. A hagyományőrző programok tetőpontja a húsvéthétfői (április 6.) Szeri Húsvét, amely a Dél-Alföld szakrális és népi tradícióit jeleníti meg. A déli harangszót követően az Ányási kápolnánál ételszentelést tartanak, majd a skanzen területén autentikus népzenei kísérettel (Mester László zenekara, Borica táncegyüttes) elevenítik fel a hagyományos locsolkodási népszokásokat. A nap folyamán a látogatók bekapcsolódhatnak a tojásfestésbe és a kalácssütésbe, valamint interaktív viseletbemutatón vehetnek részt.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a magyar történelmi emlékezet egyik legfontosabb szimbolikus helyszíne. A hagyomány (és Anonymus Gesta Hungarorum című krónikája) szerint a honfoglaló magyar törzsek vezérei 896-ban ezen a területen (Szeren) tartották első országgyűlésüket, ahol megalkották a nemzet törvényeit és felosztották a meghódított földeket. Az emlékpark a 19. század végi millenniumi ünnepségsorozat óta a nemzeti identitás és a pusztai hagyományok ápolásának központja.
Ez is érdekelhet
Az intézmény komplexitását jól mutatja a húsvéti programkínálat is, amely egyszerre integrálja a honfoglalás kori életmódot bemutató Nomád Parkot, az 1800-as évek végi alföldi paraszti és mezővárosi építészetet konzerváló Szabadtéri Néprajzi Múzeumot (Skanzent), valamint a modern Látogatóközpontot. Utóbbiban a húsvéti hétvége alatt is látogathatók az Emlékpark állandó történeti tárlatai – köztük a két világháború közötti Magyarország társadalmát vagy az Árpád-kori államszervezést bemutató kiállítások –, valamint a Rotundában helyet kapó Feszty-körkép, Feszty Árpád 1894-ben készült monumentális körpanorámája, amely a magyarok bejövetelét ábrázolja.
