Tabudöntögető kötet foglalkozik a középkori „lapos Föld”-mítosz eredetével

(Forrás: Medievalists.net)

Pablo de Felipe saját bevallása szerint már az egyetemi évek alatt is érdeklődött minden olyan téma iránt, ami a természettudományokkal, illetve a filozófiával vagy a vallással kapcsolatban áll. „Már az 1990-es években is sokat olvastam a 16-17. századi kopernikuszi vitákról és az ezek által kiváltott vallási konfliktusokról. 1998-ban azonban egy szokatlan szövegbe futottam bele: az írás egy olyan, a Föld alakjáról szóló vitát taglalt, amely a 6. századi keresztény Alexandriában zajlott. Ezen felbuzdulva 2001-2002 telén elolvastam Jeffrey Burton Russell Inventing the Flat Earth (1991) című munkáját, amely elmozdította az érdeklődésemet a modern kori (félre)értelmezések felé.” – nyilatkozta a kutató a Medievalists.net online felületnek.

A könyv részletesen bemutatja, hogyan terjedt el a 16–17. században az a tévhit, hogy a középkori és ókori keresztények lapos Földben hittek. Mivel a középkorról alkotott képünket a mai napig befolyásolja ez a tévképzet, Felipe szerint nagyon fontos, hogy a középkorkutatók foglalkozzanak a kérdéskörrel. A tudományos szöveg jelentőségéről Michael Fuller az Irish Theological Quarterly folyóiratnak a következőket nyilatkozta: „Hálásak lehetünk Pablo de Felipe alapos munkájáért, amelyben a kutató a modern kutatásokat és a régebbi történeti forrásokat egyaránt áttekinti. Ennek köszönhetően képes alátámasztani központi tézisét, miszerint a középkori „lapos Föld”-elmélet eredete sokkal összetettebb, mint azt korábban Russell feltételezte.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"