Sportolhattak-e nők az ókori olimpiákon?

Kr. e. 520 körül készült futónő szobra (Forrás: Wikipédia / Caeciliusinhorto / CC BY-SA 4.0)

Női versenyek Héra tiszteletére

Az olimpiai játékokat Kr. e. 776 és Kr. u. 393 között rendezték meg Olümpiában, és az egész görög világból – sőt olykor azon túlról is – vonzották a résztvevőket és a nézőket. A nők részvételét ugyanakkor szigorúan korlátozták. A Kr. u. 2. században élt görög utazó és író, Pauszaniasz feljegyezte: törvény tiltotta, hogy hölgyek jelen legyenek az olimpiai játékokon. A szabály megszegői súlyos büntetésre – Pauszaniasz szerint halálbüntetésre – számíthattak. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy a nők teljesen kiszorultak volna a sport világából: léteztek ugyanis kifejezetten számukra rendezett atlétikai események is.

Ilyen volt például az ún. Héraia, amit szintén négyévente rendeztek meg Olümpiában. Pauszaniasz szerint ezeken a versenyeken hajadon lányok indultak, három különböző korcsoportban. A győztesek olajágkoszorút kaptak, részesedtek az áldozati állat húsából, sőt, nevükkel ellátott táblát is állíthattak maguknak.

A nők és a szekérversenyek

Bár nők nem indulhattak személyesen az olimpiai versenyszámok többségében, szekérversenyek tulajdonosaiként győzelmet mégiscsak arathattak; ezeken a versenyszámokon a győztes koszorút ugyanis a ló- és szekértulajdonosnak ítélték oda, nem feltétlenül a hajtónak. Így vált az első ismert női olimpiai bajnokává Kyniska, egy spártai király testvére, akinek négyesfogatú szekércsapata Kr. e. 396-ban hatalmas diadalt aratott. Egy fennmaradt felirat szerint ő volt „az egyetlen nő egész Hellászban”, aki első helyezést ért el.

Sport és nevelés Spártában

Spártában a fiatal lányok számára kötelező volt a testmozgás: futottak, birkóztak, sőt, harcművészetet is tanultak. Az ókori szerzők beszámolói szerint mindez a fizikai erő fejlesztését és a jövőbeni anyaságra való felkészülést szolgálta.

Egyes irodalmi források arra is utalnak, hogy Spártában a házas nők sem feltétlenül hagytak fel az atlétikával, és továbbra is használták a tornacsarnokokat és birkózóiskolákat.

Táguló lehetőségek

A Kr. e. 2. századtól kezdődő római uralom idején megszaporodtak a női sportversenyek. Feliratok és emlékek említenek női futókat és atlétákat, köztük egy Hedea nevű sportolót, aki több versenyszámban aratott győzelmeivel nagy hírnévre tett szert. Egy másik, Kósz szigetéről származó felirat egy birkózóiskola tagjai között egy nő nevét is felsorolja – ami arra utal, hogy a hölgyek részvétele ekkor már korántsem volt olyan szokatlan.

Több volt a kivétel, mint hinnénk

Bár az ókori olimpiai játékok alapvetően férfiak számára rendezett események voltak, a történeti és régészeti bizonyítékok azt mutatják: a nők nem voltak teljesen kizárva a sport világából. Futóversenyek, szekércsapatok, nevelési célú küzdelmek és később római kori atlétikai események mind arról tanúskodnak, hogy az ókori görög nők – korlátozottan bár – de részesei voltak a sportéletnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• UFO-t láttak Budapest és Moszkva között 1956-ban
• Mesterséges intelligencia segítségével azonosítottak egy skót remekművet
• Nincs magyarázat az Urál vidékén előkerült különös ezüstleletre
• Elveszett német település nyomait találták meg Vesztfáliában
• A mükénéi kultúra utazói még találkozhattak égei törpeelefántokkal
• Középkori eredetű a rómainak hitt spanyolországi sisaklelet