Sértődékeny és bosszúálló személyiség volt a fizika forradalmasítója, Isaac Newton

Newton, a hatalommániás

Newtonnak még ez a fontos szerep sem volt elég: mindenképpen biztosítani akarta helyét a tudomány nagy nevei között. 1703-ban megválasztották a Royal Society elnökévé, azonban a cím méltóságteljes viselése helyett kíméletlenül kihasználta új hatalmát a tudományos élet felett: elkezdte durván bemocskolni riválisnak tartott kortársait.

Az éppen az évben elhunyt Robert Hooke-ot gyakorlatilag megpróbálta kitörölni a történelemből, John Flamsteed királyi csillagászt pedig azzal haragította magára, hogy engedélye nélkül, idő előtt adta ki csillagkatalógusát, a Historia Coelestis Britannicát. Emellett vitába keveredett Gottfried Leibniz német polihisztorral azon, hogy melyikőjük a kalkulus feltalálója. A vita csak Newton halálával ért véget.

1705 áprilisában Anna királynő lovaggá ütötte Newtont a Trinity College-ban tett uralkodói látogatás alkalmával. Valószínűleg több köze volt ennek a közelgő parlamenti választáshoz, mint Newton eredményeinek elismeréséhez a tudományban vagy a pénzkibocsátásban. Newton a második tudós volt az ország történetében, akit lovaggá ütöttek – az első Francis Bacon volt.

Isaac Newton 1727 márciusában hunyt el. Halála után haját vizsgálatnak vetették alá, és higany nyomaira bukkantak. A higanymérgezés magyarázatot adhat Newton késői éveinek különös viselkedésére. Népszerű vélekedés, hogy szűzként halt meg – saját állítása szerint egykor jegyben járt, azonban tény, hogy sosem nősült, és környezete is megfigyelte nála bármiféle mások iránti szenvedély hiányát.

Közeli barátság fűzte Nicolas Fatio de Duillier svájci matematikushoz, akivel 1689 körül ismerkedett meg Londonban. Kapcsolatuk 1693-ban megmagyarázhatatlan véget ért, melynek során Newton idegösszeomlást kapott, és vad, vádaskodó leveleket küldött barátainak, Samuel Pepys politikusnak és John Locke filozófusnak (utóbbit azzal vádolta, hogy nőkkel próbálta őt összehozni).

Habár gyermeke sosem született, Newton biztosította, hogy az utókor nem fogja őt elfelejteni. Tudományos eredményei kétségbevonhatatlanok, és neve napjainkig közismert, sőt, a fizikában az erő mértékegysége is őrzi. Sírkövére a következőt vésette: „Itt nyugszik az, ami halandó volt Isaac Newtonból.”

1. Hátrányos helyzetű éltanuló
2. Önkéntes száműzetésben
3. Az alma és a gravitáció
4. Pénzkérdés
5. Newton, a hatalommániás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?