|
A Kofun-korszak rejtett mesterműve
Japán régészei figyelemre méltó felfedezést jelentettek be, amely átformálhatja a Kofun-korszak elit kézműves mesterségéről és hatalmi struktúráiról alkotott tudományos elképzeléseket. Egy aranyozott bronzból készült, áttört sárkánymotívummal díszített páncélszerelvényt azonosítottak az egyik legművészibb katonai díszítésként, amelyet valaha Japánban találtak. A lelet feltehetően az 5. századból származik.
A hét páncéldarabot ma a tokiói Meidzsi Egyetem múzeuma őrzi. Rekonstrukciójuk alapján a díszítőlemez mintegy 35 centiméter hosszú és 22 centiméter széles lehetett. Formája és íveltsége arra utal, hogy egy páncél nyakvédőjét díszítette. A sárkányalakot finom áttört technikával formálták meg, majd vas hátlapra szegecselték, ami fejlett fémmegmunkálási tudásról tanúskodik.
A sárkány mint hatalmi szimbólum
A felfedezés különös jelentőségét növeli a párhuzam az Oszaka prefektúrában található Konda-Maruyama kofun nyeregdíszével, amelyet nemzeti kincsként tartanak számon. A stílusbeli és technikai hasonlóságok alapján felmerül, hogy a két tárgy ugyanabban a műhelyben, vagy akár ugyanazon mesterek keze alatt készült az 5. század közepén. Egyes kutatók a Koreai-félszigettel és Északkelet-Kínával fennálló kapcsolatok hatását is valószínűsítik.
Keizo Kutsuna, a Meidzsi Egyetem kurátora szerint a sárkánymotívum nem pusztán díszítés. A kelet-ázsiai ikonográfiában a sárkány a hatalom, az életerő és az isteni védelem jelképe. Mivel az aranyozott bronz súlya harci környezetben hátrányt jelentett volna, a kutatók úgy vélik, hogy a páncéldísz elsősorban szertartási célokat szolgált, és a viselő rangját hangsúlyozta.
A Watanuki kofun-csoport kérdése
A töredékek a takasaki Watanuki kofun-csoport területéről származhatnak. A dobozfeliratok szerint a leleteket még a II. világháború előtt emelték ki. A kutatók jelenleg vizsgálják, hogy a 94 méteres Fudojama-dombhoz vagy a mára elpusztult, 115 méteres Iwahana–Futagojama-dombhoz köthetők-e.
A Kofun-korszak sírhalmai Japán legikonikusabb régészeti emlékei közé tartoznak. A kulcslyuk alakú tumulusok a központi hatalom és a társadalmi hierarchia kialakulását tükrözik. Számos lelőhely, köztük a Mozu–Furuichi kofun-csoport, ma már az UNESCO Világörökség része.
Regionális elit és csúcstechnológia
Tóru Vakasa, a Meidzsi Egyetem professzora szerint a lelet arra utalhat, hogy az 5. századi Gunma térségében olyan regionális uralkodó működött, aki a Kelet-Ázsiában elérhető legmagasabb minőségű luxustárgyakhoz jutott hozzá. Tacuja Hasimoto, a Kagosimai Egyetem professzora kiemeli a díszített nyakvédők rendkívüli ritkaságát. Takehiro Hacumura, a Gangódzsi Kulturális Javak Kutatóintézete munkatársa szerint a finom igazítások arra utalnak, hogy a darabot konkrét viselőre szabták, ami a helyi készítés mellett szól.
A páncéltöredékek ma a Meidzsi Egyetem Múzeuma új szerzeményeket bemutató kiállításán láthatók. A lelet nemcsak a Kofun-korszak művészi színvonalát emeli ki, hanem mélyebb betekintést nyújt abba is, miként fonódott össze a hatalom, a kézművesség és a politikai identitás a korai Japán szertartási páncélzataiban.
|
